késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A használt termékek felé fordulnak a magyarok az infláció miatt
Az elemzők szerint is aggasztó képet festenek a legfrissebb kiskereskedelmi adatok, a fogyasztás a jelek szerint erőteljes fékezésbe kezdett. Elsősorban a használtcikk-üzletek tudtak növekedni, ami szintén az inflációnak köszönhető.
Folytatódik a fogyasztás lassú lemorzsolódása, már ami a termékek vásárlását illeti
– jelentette ki Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a kiskereskedelmi adatokat látva. Kiemelte: a nem élelmiszer jellegű üzletek értékesítési volumenében már egyre jobban érezteti hatását az emelkedő infláció. Jellemzően itt találhatók meg azok a termékkörök, amelyekről a reáljövedelem csökkenésekor a fogyasztók lemondanak.
A családi költségvetések kiigazítása a nem élelmiszer jellegű üzletek forgalmát havi alapon bő 0,8 százalékkal vetette vissza. Az üzemanyag-forgalom esetében pedig jól látható, hogy az árszabályozás részletszabályainak átalakítása miatt a júliusra előrehozott tankolások bizony az augusztusi forgalmat igen erősen megcsappantották, ám az egy évvel ezelőttihez képest még mindig jóval magasabb az üzemanyag iránti kereslet, ami a továbbra is életben lévő ársapka eredménye.
Mindezek mellett az is eléggé beszédes, hogy az összes kategóriát figyelve éves bázison leginkább a használtcikk-üzletek forgalma tudott bővülni, ami ismételten csak a fogyasztók árérzékenységének emelkedésére, a vásárlási szokások átalakulására utal.
– írta az elemző, aki szerint már egyre inkább látszik a fogyasztás erőteljes fékeződése a harmadik negyedév folyamán. A lakosság elkezdett alkalmazkodni a magasabb inflációhoz, és a következő hónapokban a költségvetési szigorítások (például a rezsicsökkentés és a kata átalakítása) hatása ezt tovább erősítheti. Bár egyelőre túl korai ítéletet mondani, de egyértelműen megnőtt annak a valószínűsége, hogy a bruttó hazai termék volumene negyedéves összevetésben már csökken a július–szeptemberi időszakban.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint is elmaradt a várakozásoktól a kiskereskedelmi adat, meredeken lassulva az első hónapokban mért, bőven két számjegyű növekedésekhez képest, míg az árbevétel a magas infláció miatt 20,8 százalékkal, 1487 milliárd forintra ugrott. A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció okozhatta, emellett a külföldiek kedvezményes áron való tankolásának megszűnése is hozzájárulhatott.
Kissé esett az élelmiszerüzletek forgalma is, amit részben a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a vendéglátás folytatódó helyreállása okozhatott,
mivel így a kiskereskedelmi élelmiszer-vásárlások helyett a háztartások többet költhettek a vendéglátásban.
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása. A romló munkaerőpiaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet. Ezt némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által adott év közbeni béremelések, illetve egyéb, a munkavállalókat támogató juttatások. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan nő.
Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom csaknem 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárlóturizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet hozhat, azonban feltehetően csak fokozatosan, mivel a távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig tartósabban hiányozhatnak.
A határ menti forgalmat fellendítette a gyenge forint és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása. Az üzletek azonban igen erős kihívásokkal szembesülhetnek a többszörösükre ugró energiaköltségek miatt, miközben a kereslet is gyengülhet, ami egyes üzletek megszűnéséhez is vezethet. Bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására a jövő év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékelt visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban. A jövő év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és az ennek következtében újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint szinte csak az üzemanyagoknak köszönhető a kiskereskedelmi forgalom többlete. A kilátások pedig kedvezőtlenek.
A következő hónapokban tovább romolhat a helyzet, hiszen a vásárlóerő még inkább csökken, a nettó reálbérek a magas infláció miatt mínuszba kerülnek.
Ráadásul augusztusban a nyári utazások miatt fokozott volt az üzemanyagok iránti kereslet, ám ez a tényező kiesik a következő hónapokból, ami ugyancsak visszahúzza majd az összesített kiskereskedelmi forgalmat.
A szakember közölte:
A mostani kilátások szerint az idei utolsó negyedévben és 2023 első negyedében a kiskereskedelmi forgalom nagy valószínűséggel zsugorodni fog.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője viszont úgy látja, hogy a kiskereskedelmi forgalom augusztusban a várakozásoknál kedvezőbben alakult, és teljesítménye a körülményekhez képest jónak mondható, mert a mostani magas inflációs környezetben már egy ekkora növekedés is jó hír. Az elemző szerint a magyar kiskereskedelmi forgalomban meghatározó lehet a reálbérek alakulása mellett az óvatossági motívum, az, hogy a még nagyobb inflációtól és romló gazdasági helyzettől való félelem miatt a fogyasztók mennyire fogják vissza kiadásaikat. Az év egészét tekintve a kiskereskedelmi forgalom 5-6 százalékkal bővülhet. A következő időszakban az infláció alakulása játszik fontos szerepet a forgalom alakulásában. A pénzromlás megfékezéséhez a forint erősítésére és az energiaárak normalizálódására van szükség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.