késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Berobbantják a boltok az árháborút: jöhet a beszerzési ár alatti értékesítés
Belső körökből származó információink szerint komoly ellenérdek bontakozik ki gyártó és a kereskedő között a kötelező akciózás nyomán. A néhány nap múlva (június 1.) induló rendszer 20 élelmiszertermék-kategóriát jelöl, ebből kell a kereskedőnek minimum egy-egy terméket (összesen húszat) kiválasztania, amelyet 10 százalékkal olcsóbban kell a vásárlónak felkínálnia egy héten keresztül. (A termék árát az elmúlt 30 napban alkalmazott legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi árhoz képest legalább tíz százalékkal kell csökkenteni.)
A rendelet világos és érthető, ráadásul a szakmai is támogatta, sőt kizárólag kedvező visszajelzések érkeztek ezzel kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a kialakított jogszabály kapcsán a Gazdaságfejlesztési Minisztérium szorosan együttműködött a szakmával.
Sőt a július elsejével induló árfigyelő adatbázis létrehozását is erősen támogatja a szakma. Nem egészen érdektelenül.
Akció, akció hátán
A kiskereskedők heti akciós rendszerben dolgoznak, és hetenként a legtöbb élelmiszer és nem élelmiszer jellegű termék esetében bőven több mint 20-at értékelnek le kisebb, nagyobb értékben. Vagyis a kötelező akciózás passzol a kereskedői szemléletbe. Tehát a kormányzati szigor inkább csak politikai kommunikáció, amelybe a kereskedők úgy kapcsolódnak be, hogy az elvártnál nagyobb mennyiséget és az elvártnál nagyobb árengedményeket kívánnak adni. A Lidl tegnap adott ki közleményt, amely szerint az előírt 10 százalékos árcsökkentés helyett nagyobb, 20- 50 százalék kedvezményt ad a kötelező akciók esetében. Ez azonban olyan jelentős árengedmény, hogy nem lehet beszerzési ár alatti értékesítés nélkül megúszni.
Emlékezetes, hogy annak idején az állam azért avatkozott be a piaci folyamatokba és tiltotta meg ezt a kereskedői praxist, mert jelentős károkat okozott vele (hosszú távon) a gyártónak, a gyártó termékének, miközben meglehetősen olcsón jutott marketingeszközhöz. Az árkommunikáció ugyanis az egyik legerősebb reklám-marketing eszköz a kiskereskedelemben. A jelenleg is érvényben levő szabály ezt többek között tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősíti. Ugyanakkor a kötelező akciózási rendelet felmentés ad ez alól így: az akciótartási szabályoknak való megfelelés érdekében a kormányrendelet rögzíti, hogy – a hatályban lévő főszabállyal ellentétben – a beszállító által számlázott átadási ár (vagy saját előállítású termék esetén az önköltségi ár) alatti értékesítés nem minősül tisztességtelen forgalmazói magatartásnak, ennek folytán a kereskedők nem számíthatnak elmarasztalásra abban az esetben, ha a beszerzési ár alatt értékesítik a fogyasztók felé a szóban forgó termékeiket.
Az ebből fakadó feszültséget a rendelet úgy próbálja feloldani, hogy a kereskedőknek továbbra is kellő körültekintéssel kell eljárniuk, hiszen az akciótartási kötelezettséggel összefüggésben a részükről a beszállítói szerződés módosítását, megszüntetését vagy újrakötését már tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősíti a szabály.
Tehát a kereskedő elvileg nem háríthatja át az akciózási többletköltségeit a gyártóra.
Ugyanakkor a piacon a verseny éles, pláne most, amikor vissza kell valahogy csábítani a vevőket a boltba, tehát ha valaki elkezdni a kiugróan nagy kedvezmények kialakítását, nyilvánvaló, hogy mások is élnek vele, és a közép-, illetve rövid távú szerződések kialakításánál már ezek a kritériumok is közrejátszanak. Tehát ha egy gyártó jelen szeretne lenne termékével egy-egy preferált kereskedelmi láncban, kénytelen lesz ezt a „békát” lenyelni, tételesen azt, hogy a kereskedő minden további nélkül beszerzési ár alatt értékesítheti a termékét és azt, hogy ehhez valamilyen módon hozzá kell járulnia.
Az pedig a kereskedők közötti fesztültséget erősítheti, hogy a beszállító más-más kondíciókkal lesz/van jelen az egyes kereskedelmi láncokban, így lesz aki meg tudja csinálni a legkelendőbb termékeknél (olcsóbban) a nagy arányú leértékelést és lesz, aki nem, vagy csak komoly veszteségek árán. Ezt kompenzálva ugyanazt a gyártót más termék esetében a kereskedő nyomás alá helyezi majd.
Vagyis egy „össznépi játék” kezd majd kialakulni a kötelező akciózás nyomán.
Mindez persze jótékony hatással lehet az infláció enyhülésére, de egyes termékkategória, illetve termék piaca kiszámíthatatlanná válik. A reakció ilyen esetekben az, hogy a gyártó és kereskedő csak olyan termékeket kínál vagy gyárt, amelyen előre számolható stabil haszon van. Ez pedig a kínálatot gyengíti. Hozzá kell tenni persze, hogy a kötelező akciózás szeptemberig tart.
Beindul az árfigyelés
Nem úgy az árfigyelő rendszer. A szabály szerint a kereskedőknek kell majd a megadott termékkörben szereplő termékek árát eljuttatni az árfigyelő adatbázist kezelő GVH-nak, láncra és kiskereskedelmi egységre lebontva. Ezzel a fogyasztó képbe kerül, hogy a hozzá legközelebb eső élelmiszerboltokban milyen ellenértékekre készülhet. A rendszer első körben nem lesz alkalmas az árszintek összehasonlítására, de arra igen, hogy egy-egy fontosabb élelmiszerterméket hol vásárolhat meg olcsóbban a vevő. Erre a rendszerre sem érkezett panasz a kiskereskedelem részéről. Leginkább azért, mert komoly terhet vesz le a vállukról az adatbázis.
A kereskedők folyamatosan monitorozzák a konkurencia árait.
Az adatbázis első és legnagyobb fogyasztói így vélhetően ők lesznek, hiszen a segítségével több kategóriában napi szinten képbe kerülnek a versenytárs árképzésével. Ráadásul a gyártóknak is jól jön a rendszer, hiszen gyorsabban kapnak pontos képet arról, hogy egy-egy kereskedő milyen árképzési ritmust alakít ki a termékeinél. Ez például az ártárgyalásokban lehet előny.
Ennek megfelelően a szakma üdvözölte a rendszer felállítását, és mindenki úgy véli, hogy hosszabb távon kifejezetten jól működhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.