Az Aldi ellenállt a külföldi kísértésnek és a magyarokat választotta

Közel 50 milliárd forinttal nagyobb értékű megrendelést adott az Aldi a magyar beszállítóknak 2022-ben, mint 2021-ben – erről is beszélt Bernhard Haider, az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatója egy csütörtöki sajtótájékoztatón.

Ezen a magyarországi diszkontlánc alapvetően arról számolt be, hogyan teljesült a két évvel ezelőtti vállalása arra vonatkozóan, hogy 

illetve 65 alapvető tejtermékét (konvencionális tej, trappista sajt, tejföl, kefir, natúr joghurt, stb.) is hazai forrásból szerzi be. Fontos, hogy nem csak az Aldi állítja, hogy maradéktalanul betartotta az ígéretét: az eseményen résztvevő Nagy István agrárminiszter, Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, illetve Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója is megerősítette mindezt.

Az Aldi vezetője egyúttal bejelentette, hogy a jövőben is fenntartják, hogy ezekben a kategóriákban csakis magyar beszállítókra támaszkodnak. Sőt, a magyar termékek arányának növelése érdekében újabb élelmiszereknél keresnek hazai partnereket. Pedig Bernard Haider nem csinált titkot belőle, hogy a kedvezőtlen gazdasági folyamatok hatására az ő ajtajukon is erősen kopogtat az import, amely ráadásul olcsóbb a magyarnál. „Az elmúlt két évben számos esetben kaptunk ajánlatot a hazai beszerzésnél alacsonyabb áron import termékre. Ezeknek a minősége azonban jellemzően elmarad a magyar termékektől és bár kétszámjegyű értékkel lettek volna olcsóbbak, az Aldi tartotta magát a korábbi vállalásához és a magyar minőség mellett tette le a voksát” – fogalmazott. Erről Győrffy Balázs azt mondta, hogy 

más boltok azonban nem. Erre mindegyik felszólaló, Nagy István, Éder Tamás és Harcz Zoltán is kitért, de konkrétan nem nevezték meg, melyik kiskereskedelmi szereplő választotta inkább az import termékeket a hazaival szemben. 

A Világgazdaság úgy tudja, hogy a kritika a Lidlnek szólt, amely az Aldihoz hasonlóan ugyancsak vállalás tett a magyar beszállítói kör megerősítésére, de végül ez eddig elmaradt a szakmai szervezetek megítélése szerint. Győrffy Balázs meg is jegyezte: reméli, hogy más boltok is figyelemmel követik a csütörtöki sajtótájékoztatót, amit az Aldi egyik fővárosi, VIII. kerületi üzletébe szerveztek. „Máshová is szívesen elmennénk, hogy beszámoljunk az elért eredményekről” – tette hozzá.

Az Aldi mindenesetre komolyan vette a magyar beszállítókkal való kapcsolat javítását. 

• A nyári szezonban a zöldség-gyümölcs kínálatának mintegy 80 százaléka hazai termelőktől érkezik.
• A pékáruszortiment zömét 18 magyar pékség biztosítja.
• A friss hús esetében több mint kétszeresére nőt a magyar partnereknek leadott rendelés az elmúlt két évben, ez 14 milliárd forintos plusz.
• A magyar forrású tejtermékeknél ugyanez plusz 11 milliárdot mutat. Ebben a kategóriában az Aldi 50 százalékkal növelte a hazai beszállítók számát és nekik 5 milliárdos megrendelés adott.

Úgy tűnik, a vásárlók honorálták az Aldi döntését, legalábbis ez a következtetés vonható le abból, hogy 2022-ben a diszkontok között az Aldi érte el a legnagyobb növekedést a forgalomban. Az üzletlánc tovább növekedne: 3 milliárd forintból valamennyi egységében modernizálja a húshűtőket, ezzel pedig 20 százalékkal szélesíti a frisshús kínálatát.

Nagy István azt hangsúlyozta, hogy az Aldi az elmúlt 15 évben 240 milliárd forint értékben ruházott be, mára több mint 6 ezer főt foglalkoztat. Összesen 260 magyar céggel áll szerződésben, ami a teljes beszállítói körének a 60 százaléka. 

Hangsúlyozta, a magyar kormány stratégiai ágazatként tekint a mezőgazdaságra, ezért 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít az EU-s források mellé. Ennek köszönhetően háromszor több pénz áll rendelkezésre, mint az előző uniós ciklusban. Arról is beszélt, hogy a magyar élelmiszer nemzetközi szinten is versenyképes, a kormányzat pedig elkötelezett amellett, hogy minél több forrást biztosítson a szektor fejlesztéséhez. Ugyanakkor a hazai élelmiszeripar a magyar gazdák legfontosabb és legbiztosabb piaca. Ezért az élelmiszeripar fejlesztésére a következő években további 400 milliárd forint támogatás áll majd rendelkezésre a közös agrárpolitika stratégiai terv keretében. A pályázatok várhatóan 2024 első negyedévében indulnak.

Harcz Zoltán azt emelte ki, hogy a tejfeldolgozók nehéz három éves periódus télnek. Európában tejfelesleg keletkezett, ezt a nyomást érzik a bőrükön. Ezen felül itthon mintegy 10 százalékkal csökkent a tejtermékek fogyasztása, kína pedig már nem vásárol olyan sokat, mint eddig. A sajtnál és a túrónál az első fél évben a tavalyi hasonló időszakhoz képest 10 ezer tonnás visszaesést mértek a hazai előállításban, miközben a nagykereskedelmi import 5 ezer tonnával nőtt. A trappistánál havi 500-600 tonna a mínusz. „Ezért nagyon fontos, hogy az Aldi kitart a hazai mellett a félkemény sajtoknál is” – emlékeztetett. Éder Tamás ugyancsak felhívta a figyelmet a magyar termékek tudatos fogyasztására, ami végső soron megőrzi a munkahelyeket. Csakhogy ehhez elengedhetetlen, hogy a magyar termékeket le lehessen venni a polcokról. Megemlítette, hogy a magyar termékek az elmúlt években polcfelületeket veszítettek, és ennek versenyképességi okai is voltak. Ezért lényeges a kormány 750 milliárdos forrásígérete agrárfejlesztésekre. A másik fontos ígéret pedig a kiskereskedelem szereplőitől érkezett, hogy döntően a magyar eredetű termékeket részesítik előnyben. Az elmúlt két évben az élelmiszeripari szereplők belföldi értékesítése meghaladta a kiskereskedelmi forgalom növekedését, ami azt mutatja, hogy sikerült részben visszaszerezni a polcokat. 

Ezeknél a társaságoknál minden hónapban nagyobb a belföldi értékesítés visszaesése annál, mint amennyivel a kiskereskedelmi fogyasztás zuhan. Ezért fontos, hogy az Aldi tartja a szavát. Azokat a szereplőket, amelyik viszont nem tartják, szembesíteni fogják a vállalásaikkal.