Informatikai szolgáltató központot létesített az Aldi Debrecenben. Az új központ a német vállalat globális tevékenysége szempontjából is meghatározó lesz – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Debrecenben.
A tárcavezető az Aldi International IT Services új irodájának átadásán kiemelte, hogy a beruházással ötven, magas képzettséget igénylő munkahely jön létre. Az 1,2 milliárd forintos beruházást az állam 120 millió forinttal támogatta.
Leszögezte: a központ a hazánkban már mintegy 160 üzlettel és komoly logisztikai központtal rendelkező, továbbá a teljes hazai hálózata működését zöldárammal fedező német vállalat globális tevékenysége szempontjából is meghatározó lesz, mivel az Aldi világszerte több mint 200 ezer munkavállalója munkavégzéséhez, nagyjából 7 ezer boltja és 80 logisztikai központja működéséhez szükséges IT-munkákat Debrecenből irányítják majd.
Miközben a világ az utóbbi években válságról válságra bukdácsolt, gyárbezárásokról, munkanélküliségről, vállalati csődökről szóltak a hírek, és az élelmiszer-kiskereskedelemben dolgozók is pontosan látják az egekbe szökő infláció és energiaárak hatásait – emelte ki a miniszter.
„Ezen körülmények között kifejezetten büszkék lehetünk rá, hogy amíg az utóbbi négy év leforgása alatt kétszer is újjászületett a világgazdasági rendszer, mi, magyarok a legfontosabb gazdasági mutatókban rendre meg tudtuk dönteni a nemzetgazdasági, történeti rekordjainkat” – jelentette ki Szijjártó Péter.
„De hogyan is lehetséges mindez egy alapvetően negatív, visszaeső gazdasági környezetben? Úgy, hogy az érkező beruházások egyre növekedő ütemével tudtuk ellensúlyozni a negatív globális környezetet” – vélekedett.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy a beruházások jelentik a növekedés alapját, ráadásul segítik a gazdaság dimenzióváltását is.
Amikor a dimenzióváltásról beszélünk, akkor alapvetően arról beszélünk, hogy a magyar gazdaságot hogyan tesszük termelésorientált gazdaságból innovációra, tudásalapra vagy kutatás-fejlesztésre épülő gazdasággá
– fogalmazott.
Majd közölte, hogy ezen a téren hazánk „nem áll rosszul”, amit tanúsít a tizedik helyezés is a high-tech gazdasági tevékenységek exportjának világranglistáján, miközben az ország a lakosságszámát tekintve csak a 95.
„Ez azt mutatja, hogy a magyar emberek kreativitása, innovációs képessége jóval kedvezőbb pozícióba hoz minket annál, mint ahova automatikusan egy tízmilliós országot rangsorolni lehetne” – mondta.
Érintette azt is, hogy ma nagyjából 180 ezren dolgoznak Magyarországon az informatikai szolgáltatások szektorában.
Az ágazat teljesítménye tavaly 4 ezer milliárd forintot ért el, ami egy év alatt 19 százalékos növekedést jelent, körülbelül ezermilliárd forintos exportértékkel.
A miniszter jó hírnek nevezte az utánpótlás kapcsán, hogy Magyarországon tavaly, illetve idén az információs és kommunikációs szakokra jelentkező diákok száma 34 százalékkal nőtt, a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó mérnökök száma kétszeresére emelkedett, és tavaly 73 százalékkal több kis- és közepes vállalkozás tájékoztatott termékinnovációról, mint korábban.
Végül arra is kitért, hogy továbbra is a német cégek alkotják a legnagyobb beruházói közösséget hazánkban.
A kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly rekordot döntött 67 milliárd euróval, és erre idén is jó esély van, miután eddig 10 százalékos bővülést regisztráltak a volumenben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.