SPAR a kormány ellen: folytatódik a háború – csúnya üzenetet kapott Brüsszeltől Magyarország

Fontos tárgyalása volt múlt hét pénteken az Európai Bizottság alelnökének. Erről maga Margrethe Vestager számolt be a közösségi médiában. X-bejegyzésében azt írta, hogy Hans K. Reisch, a SPAR Österreich vezérigazgatójával azokról a lehetséges kockázatokról egyeztetett, amelyek a magyar piacon a versenyt fenyegetik.

– fogalmazott az uniós politikus meglehetősen kendőzetlenül.

Hogy ezzel pontosan mire utalt, azt biztosan nem lehet tudni. Mindenesetre a SPAR magyarországi kivonulásának eshetősége most már egy ideje belengi a hazai kiskereskedelmet. Margrethe Vestager posztjából viszont az is egyértelművé vált, hogy a SPAR nem tett le róla, hogy revansot vegyen a magyar kormányon és a harcba már eleve nyakig beleálló osztrák főnök, Hans K. Reisch újabb fejezetet nyitott: Brüsszelben lobbizott a magyar szabályozás ellen.

Ha nem is verte nagy dobra, különösebb titkot sem csinált belőle. A Financial Times ugyancsak július 28-i hírlevelében már megjelent egy nyilatkozat tőle, amelyben bejelentette, hogy erre készül. Azzal a céllal kért találkozót az Eb-alelnöktől, hogy rábírja, lépjen közbe az osztrák áruházlánc érdekében.

Érdekes, hogy a befolyásos angolszász lap szerint a Magyarországgal szembeni lobbizás nem új keletű, legalábbis ennek eredményeként tudja be, hogy júliustól kivezették a kormány által majd egy évig fenntartott kötelező akciózást a boltokban.

Arra kéri Margrethe Vestagert, hogy támadja meg a magyarországi kiskereskedelmi különadót. Ennek felső mértéke az idén 4,5 százalék, és azokra vonatkozik, akik nettó százmilliárd forint feletti árbevételt érnek el. Az osztrák vezérigazgató állítása szerint ez az elvonás hozzájárult a cég magyarországi leányának veszteségességéhez.

Az adó minden külföldi tulajdonú kiskereskedőt drámai veszteségek elszenvedésére kényszerít egy egyébként nyereséges üzletágban – magyarázta. Igaz, azt nem tette hozzá, hogy a magyar piacon számos más nemzetközi boltlánc vaskos nyereséget ért el, pedig ugyanúgy fizeti a kiskereskedelmi különadót. Reisch azonban a hatékonysági szempontokat nem hozta szóba.

Ehelyett azt kifogásolta, hogy a kisebb, alacsonyabb árbevételű magyar kiskereskedelmi láncok jellemzően alacsonyabb adósávba esnek. Szerinte mindez azt bizonyítja, hogy a magyar intézkedések nincsenek összhangban az uniós joggal, Brüsszel pedig erre eddig nem megfelelően reagált. Ezzel talán arra célzott, hogy a magyarországi különadók az uniós bíróság szerint is jogszerűek.

Bízunk az Európai Bizottságban, az EU-szerződések őrében, hogy eléri Magyarországon, hogy eltöröljék a kiskereskedelmi adót, és hogy felhagyjanak a további diszkriminatív lépésekkel – sorolta. Hogy ez végül is így lesz-e, azt majd az idő eldönti. Mindenesetre Margrethe Vestager üzenete inkább egybevág a SPAR-vezérigazgató óhajával.

Hogyan robbant ki a SPAR-botrány?

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Hans Reisch a Lebensmittel Zeitungban (LZ) szólalt meg még márciusban, de nagyjából ezzel egy időben a die Presse is interjúzott vele. Az egymás utáni két nyilvános szereplés üzenete lényegében megegyezik: a menedzser szerint a magyar állam viszonylag nyíltan tolmácsolta feléjük, hogy részesedést szerezne a kiskereskedelmi láncban.

A kirohanás nem volt előzmény nélküli. Nemrég derült ki ugyanis, hogy a salzburgi székhelyű boltóriás bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál a kiskereskedelmi különadó miatt. De kifogásolták az élelmiszerárstopot is. Ezt követően állt elő Hans Reisch azzal, hogy a magyar kormányzat felajánlotta neki, hogy adja el a magyar SPAR legalább egy részét.

Erre válaszul jelentette be, hogy az osztrák anyacég, a SPAR Österreich átszervezi a magyarországi SPAR-t. Az új struktúra meglehetősen bonyolult, de a lényege, hogy

• a kereskedelmi és logisztikai, valamint a SPAR Magyarország által megvásárolt földterületek és épületek tulajdonosi jogait áttelepítették Svájcba egy ottani leánycégük, az Aspiag Management AG alá.
• Ezen túlmenően pedig a SPAR Magyarország által üzemeltetett kiskereskedelmi láncot az osztrák anyacéghez csatolták. 

Ezek nem kis mozgások, hiszen a SPAR Magyarországon mintegy 14 ezer embernek ad munkát, ezzel az ötödik legnagyobb munkáltatónak számít itthon. Tavaly év végén 368 saját üzemeltetésű áruházzal rendelkezett, illetve franchise programjában további 273 áruház működött. Magyarországon a második legnagyobb élelmiszerbolt (a Lidl mögött), 2023-ban bruttó 2,78 milliárd euró bevételt ért el, ez hozzávetőleg ezermilliárd forint.

A magyar kormány felháborodott Reisch állításain. Azokat azonnal visszautasította, sőt azt is bejelentette, hogy hitelrontás miatt pert indít.