Vásárlás: kiszámíthatatlanul költik a pénzüket a magyarok – de erről most a benzinkutak is tehetnek

Az idén májusban 3,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelem forgalmának volumene az előző év azonos időszakához képest– közölte péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez áll a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatokra is.

• Áprilisban ugyanez 3,7, illetve 3,2 százalék volt,
• márciusban 3,6 és 4,2 százalék,
• februárban 4,6, naptárhatástól (és szökőnaphatástól) megtisztítva 1,1 százalék,
• januárban pedig még csak 0,6 százalékos volt a plusz, és már az is másfél éves csúcsnak számított.

Vagyis éves bázison elmondható, hogy stabilan 4 százalék körüli bővülést mutatnak a vásárlások Magyarországon, ami jó hír. Csakhogy van egy másik mutató is, ami a havi alapú változást mutatja, és ez már kevésbé fényes.

Vagyis a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene lényegében változatlan maradt májusban az előző hónaphoz képest. Igaz, áprilisban márciushoz képest még 0,9 százalékos mínusz következett be. Viszont februárról márciusra 2 százalékos emelkedés történt (ebben közrejátszott a korai húsvét). Februárban 0,6 százalékos mérséklődést mértek januárhoz képest, a január pedig decemberhez képest stagnálást hozott. Előtte két egymást követő hónapban viszont növekedés állt be.

Tehát a havi alapú változás a boltokan meglehetősen hektikusan alakul, és még nem állt kiszámítható növekedési pályára. Ha a 2024. január–május időszakot vizsgáljuk, az állapítható meg, hogy az előző év azonos időszakához képest naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,7 százalékkal emelkedett.

Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 0,9, az üzemanyag-kiskereskedelem 2,5 százalékos növekményt hozott össze.

Így vásároltak a magyarok májusban

A KSH részletesen is közölte, hogyan alakultak a költések a tavasz utolsó hónapjában.

• Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 6,3 százalékkal bővült.
• Az élelmiszer-kiskereskedelem háromnegyedét adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 6,8, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,6 százalékkal növekedett. 
• A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 1,8 százalékkal emelkedett. 
• Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,1, a használtcikk-üzletekben 6, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 1,2 százalékkal nőtt. Az utóbbi adat kifejezetten üdítő.
• Viszont a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben nem változott, míg a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 2,3, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben pedig 3 százalékkal csökkent.
• Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene már 3,2 százalékkal bővült.
• Csakhogy az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 0,7 százalékkal beesett. Ez mindenképpen lefelé húzta az összképet, pláne, hogy havi alapon 2,1 százalékos csökkenést lehetett tapasztalni.
• A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai már 5,2 százalékkal nőttek.

Mennyi pénzt hagytak ott a boltokban a magyarok májusban?

Az országos kiskereskedelem forgalma 

Áprilisban ugyanez 1563 milliárd forint volt, márciusban 1586, februárban 1395, januárban 1356, tavaly decemberben 1811, novemberben 1602, októberben pedig 1589 milliárd forint.

Tehát a májusi adat az idei legmagasabb volt. Ennek 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Így látja a májusi kiskereskedelmi forgalmat a minisztérium

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben reagált a friss KSH-adatokra. Ebben arra hívták fel a figyelmet, hogy immáron ötödik hónapja töretlen a fogyasztás bővülése. További pozitívumként értékelték, hogy májusban csak az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 789 milliárd forintot, azaz közel 50 milliárd forinttal többet költöttek a családok, mint tavaly.

Az év első öt hónapját tekintve az ilyen üzletek forgalma elérte a 3690 milliárd forintot, ami közel 200 milliárd forintos emelkedés a tavalyi év azonos időszakához képest. Az NGM szerint a kiskereskedelmi forgalom bővülésében fontos szerepet játszott az infláció összeomlása és a reálbérek dinamikus növekedése, amelyek a fogyasztói bizalom erősödésével együtt fokozatosan oldják az óvatossági motívumot.

A kormány az infláció alacsony szinten tartása és a kiskereskedelmi forgalom további növekedése érdekében elkötelezett a kiskereskedelemben megindult piaci verseny élénkítése mellett, ezért továbbra is működteti az online árfigyelő rendszert, amely hozzájárult ahhoz, hogy az élelmiszer-infláció mindössze 1 százalékra csökkenjen – zárta nyilatkozatát a tárca.