Itt van, ki nyert az élelmiszer drágulásán – a németek kiderítették
Az élelmiszerek Európa-szerte megdrágultak ebben az évtizedben – Németországban például 2020 óta harmadával –, de ki nyert ezen a folyamaton, és kik voltak a vesztesek? Ezt derítette ki a német gazdasági lap, a Handelsblatt kutatói. Az eredmény igazolja, hogy a darwini törvények olykor a gazdaságban is működnek.
Csak 2023-ban Németországban 12,4 százalékkal emelkedett az élelmiszer és a nem alkoholos italok ára, miközben az átlagos infláció csak 5,9 százalék volt, igaz, hogy az utóbbi is az elmúlt több mint három évtized legmagasabb inflációja volt. A drágulás idén is folytatódott, és összességében az élelmiszer egyharmadával kerül többe, mint négy éve.
Éveken keresztül a gyártók és a kiskereskedők egymást vádolták azzal, hogy a másik hajtja fel profitja növelése érdekében az árakat. A Handelsblatt Kutatóintézet az adatokat megvizsgálva arra jutott, hogy egyiknek se volt igaza, illetve mindkettőnek: a hasznon testvériesen megosztoztak – de volt azért egy kivétel.
Az elemzők 70 közepes és nagyméretű márkagyártót vizsgáltak meg, illetve Európa 20 vezető kiskereskedelmi láncát, köztük a német Rewe és Mtero, a brit Tesco és a francia Carrefour. Kiderítették, hogy a nagy termelők és a nagy kiskereskedelmi láncok hasonló mértékben növelték a profitjukat, bár az inflációnál kisebb mértékben – írta a német lap.
A kiskereskedők nyeresége kamat- és adófizetés, leértékelődés és amortizáció nélkül számítva átlagosan 3,8 százalékkal nőtt 2023-ban, miközben a 25 fő márkacég– mint a Nestlé (Kitkat), az Unilever (Dove) és az AB Inbev (Beck’s) – 3 százalék körül termelt.
A nagyok félretolják a kicsiket az élelmiszerek német piacán is
Ráleltek azonban a vállalatok egy csoportjára, akik nem előrehaladtak, hanem faroltak. A vizsgált 25 közepes méretű, egymilliárd eurónál kisebb éves árbevételű termelő – mint például a Frosta és a Weleda –
10,1 százalékkal kevesebbet tehettek zsebre, mint az előző évben,
amikor egyébként szintén már a korábbi esztendőnél gyengébben teljesítettek, miközben a nagy termelők és a kiskereskedők akkor is profitáltak.
Ez a jelentős profitvisszaesés „sokkoló” – vélte Kai Hudetz, az IFH Cologne kutatóintézet ügyvezető igazgatója. A magyarázata:
A globálisan működő márkaáru-termelők nagyobb nyomást képesek gyakorolni a kiskereskedőkre az ártárgyalásaikon, mint a közepes méretű vállalatok.
Ha azt gondolnánk, a magyar beszállítók egyenlőtlen viszonyban vannak a nagy láncokkal, a kutatás szerint így vannak ezzel Németországban a náluk jóval nagyobbak is. Sok közepes méretű fogyasztóiáru-termelő, mivel a bevételének nagy részét Németországban szerzi, jobban függ a négy nagy áruházlánctól, az Alditól, a Lidltől, az Edekától és a Rewétől.
Egy példa: a Berentzen alkoholosital-gyártó, amely olyan globális nagyvállalatokkal dolgozik együtt, mint a Diageo (Johnnie Walker, Baileys), 181 millió eurós éves bevételének háromnegyedét Németországban generálja, ennek a 80 százaléka pedig a négy nagy kiskereskedelmi láncon keresztül termelődik.
Az erőegyensúly a nagyvállalatokhoz mérten egyenlőtlen,
panaszkodott a lapnak a Berentzen igazgatósági tagja, Oliver Schwegmann.
Lekörözik a magyar vásárlók európai társaikat – a valutaunióban stagnált a kiskereskedelem
Alig látható mértékben nőtt az európai, a magyar kiskereskedelmi forgalom pedig stagnált júniusról júliusra. A magyarok viszont jobban teljesítettek európai társaiknál éves szinten, a magyar vásárlók nagyobb mértékben növelték fogyasztásukat, mint az Európai Unióban vagy az eurót használó országok lakossága.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.