Környezetvédelmi világszervezetet alakítanának

Több mint 30 ország környezetvédelmi miniszterei -- köztük Ligetvári Ferenc --, valamint a jelentősebb nemzetközi szervezetek képviselői vettek részt a norvégiai Bergenben szeptemberben megrendezett informális környezetvédelmi találkozón -- értesült a Világgazdaság. Faragó Tibor, a Környezetvédelmi Minisztérium munkatársa elmondta, hogy a találkozó céljai közt szerepelt a felkészülés az ENSZ 1992-es riói konferenciájának tízéves évfordulóján megrendezendő "Rio+10" nemzetközi környezetvédelmi találkozóra.

A 2002-ben megrendezésre kerülő konferencia egyik legfontosabb kérdése -- a tanácsadó szerint -- az, hogy a nemzetközi közösség hagyja-e elveszni a környezetvédelem ügyét a különböző helyi és nemzetközi gazdasági-politikai érdekek között. A Norvégiában összegyűlt miniszterek egy része szorgalmazta, hogy az ENSZ környezetvédelmi programjainál és szervezeteinél hatékonyabban koncentrált, nemzetközi szintű környezetvédelmi érdekképviseletet kell létrehozni, ezért a "Rio+10" konferencián -- a Kereskedelmi Világszervezet mintájára -- egy környezetvédelmi világszervezet megalapítására lenne szükség. Egy ilyen csúcsszervnek a jelenlegi intézményeknél szélesebb jogköre lenne, s -- a kötelező jellegű tagállami befizetések révén -- anyagi háttere is szilárdabb lehet az ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) jelenlegi helyzeténél.

A működését az 1972-es stockholmi csúcstalálkozót követően megkezdő UNEP csaknem egy évtizede súlyos válságban van, mert működési költségeit az ENSZ-tagállamok önkéntes juttatásai biztosítják, de a felajánlások összege az évtized első felében jelentősen visszaesett. Az utóbbi két évben stabilizálódott a program finanszírozása, ám az ENSZ környezetvédelmi tevékenységének elhúzódó problémáit mutatja, hogy a tagállamok évente mindössze 50 millió dollárt adnak össze a különböző projektek finanszírozására. A gondokat súlyosbítja, hogy egyes tagországok jóval kisebb összeggel járulnak hozzá az UNEP tevékenységéhez, mint azt gazdasági súlyuk indokolná.