A hanti-manyszijszki találkozón Koszacsov, az orosz külügyi bizottság fejének beszéde során szakadt el a cérna az észt elnöknél. Koszacsov párhuzamot vont a mari nemzeti vezetők ellen alkalmazott erőszak és a tavaly áprilisi, tallini zavargásokban mutatott rendőri fellépés között.
Az észt hivatalnokok szerint mindez rágalom és minden tényt hiányol; ezért az észt elnöknek igaza volt távozásában. A Baltic Business News kommentárja szerint azonban ez korántsem biztos: távozásával az elnök felült egy alacsonyabb rangú diplomata provokációjának.
A tallini egyetem politikatudományi professzora szerint okosabb lett volna maradni és utólag egy sajtótájékoztatót tartani az ügyben; jelen helyzetben az észt elnök túlreagálta az ügyet. Így az oroszok számára bebizonyította: lám, ahogyan viselkednek, nem lehet az észtekkel tárgyalni.
Egy nyugati diplomata sohasem tett volna ilyet – igaz, Oroszország sem engedne meg magának hasonló hangnemet nyugatiakkal.
Észtország és Oroszország között különben is nagyon feszült a viszony. A szovjet időszak öröksége, a rendszerváltás óta továbbra is rendezetlen állampolgársági viszonya az Észtországban élő számottevő orosz kisebbségnek és tavaly áprilisban a tallini szovjet emlékmű város szélére költöztetése és az ezt követő orosz kiber-támadás mind hozzájárulnak a rossz-szomszédsági állapotokhoz.
Tavaly márciusban Magyarországon került sor emlékezetes diplomáciai kavalkádra: Orbán Viktor akkor egy beszédében nyíltan az orosz észjárás, az orosz mentalitás ellen beszélt. A találkozó meghívott vendége volt Igor Szavolszkij budapesti orosz nagykövet is - aki saját elmondása szerint szintén gondolkozott a távozáson, ám végül maradt, és felszólalt a Fidesz elnökének beszéde után.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.