"Konzerválódtak a világháború utáni erőviszonyok" - Megreformálnák az ENSZ-t

A macedón származású diplomata a továbblépés egyik lehetőségének tartaná, ha a közgyűlés maga kapna kiterjedtebb jogokat, mások vele szemben a Biztonsági Tanács szerkezetét és jogosultságát változtatnák meg. Az ENSZ reformjának kilátásait elemezve a Neue Zürcher Zeitung rámutat, hogy aligha várható elmozdulás a jelenlegi status quo tekintetében. A Biztonsági Tanács öt állandó tagja (USA, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország) aligha tesz engedményeket, és továbbra is ragaszkodik az előjogaihoz, amelyek révén blokkolni tud számára nem tetsző vagy az érdekeivel ellentétes döntéseket.

Ezzel azonban – hangoztatják a világszervezet reform-szándékú tagjai – éppen a testület tekintélyét ássák alá, mert a döntésekhez gyakorta nem társul széles bázison nyugvó támogatottság. A reformok egyik irányát képviselhetné öt kis tagállam (az S-5 csoport – Svájc, Costa Rica, Jordánia, Liechtenstein, Szingapúr) által beterjesztett indítvány, amely szerint a Biztonsági Tanács döntéseibe kötelezően be kellene vonni az adott ügyben érdekelt vagy érintett államokat.

A javaslat – amely a zárt ajtók mögött folytatott tárgyalások helyett több nyíltságot és átláthatóságot követel – eddig több mint 40 tagállam támogatását nyerte el. A változtatások egy további iránya lehetne a közgyűlés jogosultságainak kiterjesztése. A testület hatásköre jelenleg inkább csak arra korlátozódik, hogy megszavazza az ENSZ költségvetését és kiválassza a Biztonsági Tanács nem állandó tagjait, a nagyvilág egyéb ügyeiben nem hozhat kötelező érvényű határozatokat.

Bár egy 1950-ben – „Uniting for Peace” cím alatt – elfogadott határozat szerint a közgyűlést rendkívüli esetekben össze lehet hívni - például katonai fellépés megvitatására – erre azonban eddig csak 10 alkalommal került sor, például az 1956-os szuezi válság, az 1960-as kongói háború vagy a közel-keleti háborúk idején. Kerim szerint az ENSZ tekintélyét csak mélyreható változtatásokkal lehet megmenteni.