Milyen lenne egy tudatos vásárló? Ismerjük meg fogyasztói jogainkat

A termék-, ár-, és bolt-összehasonlításokat kínáló portál a Szonda Ipsos-szal együttműködve 2008. I. félévében újra vizsgálta a 18 év feletti magyar lakosság vásárlói tudatosságát, egyrészt a vásárlói habitusokat, attitűdöket, másrészt a fogyasztói jogokkal kapcsolatos ismereteket tesztelve.

A vásárlói tudatosságot egzaktan mérő Tudatos Vásárlói Index az eredményeket egy olyan hétfokú skálán jeleníti meg, ahol az 1-es kategória a legkevésbé, a 7-es a leginkább tudatos fogyasztókat jelöli (ld. grafikon).

A 2007 decemberében végzett első felmérés eredményei szerint a TVI 4,55 ponton állt, jelenleg viszont 4,95-ös átlagot mutat, amely a tudatosság növekedésére utal.

Ez főleg annak köszönhető, hogy a skála két legfelső kategóriájába tartozó különösen tudatos fogyasztók aránya nőtt, míg a kevésbé tudatos vásárlók száma nagymértékben csökkent. A korábban megállapított demográfiai összefüggések most is beigazolódtak, így a felsőbb kategóriákban továbbra is nagyobb arányban vannak jelen a nők és a magas társadalmi státuszú, 30 év feletti, internet-hozzáféréssel rendelkező városi fogyasztók. Már nem az ár a döntő szempont a vásárlásoknál

Az attitűd vizsgálatok során már az első felmérésben is kiderült, hogy a közvetlen, alapvető fogyasztói érdekeinket – pl. hibás termékek azonnali kicseréltetése, szervizgarancia igénybevétele – fontosabbnak tartjuk, mint például az elvi alapon nyugvó környezettudatos gondolkodást. Ugyanakkor meglepő, hogy a TVI új mutatói szerint a közvetlen érdekeinket sem tartjuk következetesen szem előtt, hiszen a legkedvezőbb ár felkutatása sem tartozik már a tíz legfontosabb preferencia közé. Míg a korábbi adatfelvétel során a megkérdezettek 57%-a a vásárlás előtt biztosan megnézte, hogy mit hol érdemes megvenni, addig az újabb eredmények alapján alig 50% tájékozódik az árak felől.

A vásárlói tudatosság fejlődését példázza viszont, hogy egyre többen ismerik fel a proaktív fogyasztói viselkedés kényszerítő erejét a gyártókra nézve, azaz, hogy vásárlási szokásainkkal magunk is befolyásoljuk a kínálatot. Nem tanultuk meg fogyasztói jogainkat A Kirakat.hu és a Szonda kutatása szerint a fogyasztói jogokkal kapcsolatos ismereteink továbbra is a vásárlói tudatosságunk leggyengébb pontja. Igazolva a korábbi felmérés eredményét a válaszadók kétharmada a 13 fogyasztói joggal kapcsolatos kérdésből mindössze hét vagy annál kevesebb kérdésre adott helyes választ.

Nagyfokú bizonytalanság tapasztalható a jótállás és a szavatosság fogalmainak tartalma körül, és nem jobb a helyzet a különböző termékek visszacserélésének feltételeit illetően sem. Így csak minden harmadik ember tudja, hogy három napon belül bármilyen termék indoklás nélkül visszavihető a kereskedőnek, és csak minden negyedik, hogy a jótállás minden termékre és szolgáltatásra alapvetően jár.

Egyre többen tájékozódunk Interneten a vásárlások előtt Az újabb kutatás eredményei azonban azt mutatják, hogy az internet-hozzáféréssel rendelkezők több mint fele rendszeresen látogat általános információszerzés céljából különböző weboldalakat, mielőtt megvásárolna egy terméket vagy igénybe venne egy szolgáltatást. Az első – 2007. II. féléves – TVI adataihoz képest mindez 10%-os növekedést jelent, ami szintén segítette a vásárlói tudatosságunkban bekövetkező pozitív változásokat.

A felmérés szerint továbbra is intenzívebb online tájékozódás jellemzi a fiatalabbakat, a magasabb iskolai végzettséggel és társadalmi státusszal rendelkezőket, valamint a városokban, különösen a Budapesten élőket.