Századvég: egyre bizonytalanabbak az MSZP választói

Visszaesett az MSZP támogatottsága
A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának előző 2008. novemberi adatfelvétele a pártpreferenciák jelentősebb mozgását rögzítette. Egy hónappal ezelőtt csökkent a Fidesz-szavazók aránya, míg az MSZP-tábor stagnált, a két oldal közötti különbség tehát mérséklődött. Már a novemberi elemzés is jelezte, hogy ez a változás nem feltétlenül tendencia-értékű, betudható aktuális politikai hatásoknak is. Ez a feltételezés helytállónak bizonyult, ugyanis 2008. decemberben megállt, sőt visszafordult a két nagy párt közötti támogatottságbeli csökkenés. A Fidesz szavazók aránya az összes megkérdezett körében ugyan nem változott (továbbra is 24%), viszont az MSZP-é hibahatárt meghaladó módon, 4 százalékponttal csökkent (14 százalékra). A két párt közötti különbség újra 10 százalékpontra emelkedett.

A két kisebb parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF táborának mérete 1-2 százalékpont körül mozog hónapok óta. Decemberben mindkettő támogatottsága a teljes szavazókorú népesség 2 százalékát teszi ki. Az összes többi párt együttes támogatottsága közel 3%.
A novemberi változásokat az is magyarázhatta, hogy erőteljes emelkedést mutatott a pártválasztásukban bizonytalanok aránya. E téren decemberben érdemi változás nem történt, jelenleg 28% (+1%) ezen választói csoport mérete, míg a pártpreferenciájukat eltitkolók aránya nem módosult (21%). Az elmúlt hónaphoz viszonyítva enyhén csökkent a választási részvételi hajlandóság is. A megkérdezettek 59 százaléka mondja biztosra, hogy elmenne szavazni, ha a hétvégén országgyűlési választásokat rendeznének. A pártot választók aránya is csökkent 3 százalékponttal, így a teljes népesség 44 százaléka nevezett meg politikai pártot a pártválasztásra vonatkozó kérdés esetében.

A biztos szavazó pártválasztók aránya jelenleg 34 százalék, ami az elmúlt két hónapot együttvéve 7 százalékos visszaesést jelent. E választói kategóriában még látványosabb a két nagy párt közötti támogatottsági olló növekedése: a biztos szavazó pártválasztók csoportján belül ugyanis a Fidesz támogatóinak aránya öt százalékponttal növekedett (57%), ezzel szemben az MSZP-é ugyancsak öt százalékponttal csökkent (32%). 2008 decemberében tehát 10 százalékponttal, 25 százalékpontosra növelte a Fidesz eddig is tetemes előnyét a választások végkimenetele szempontjából fontos bázisnak számító biztos szavazó pártválasztók körében. Utoljára szeptemberben volt hasonló mértékű különbség a két nagy párt között. Az SZDSZ és az MDF továbbra sem éri el a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékos támogatottsági értéket.

Minimális eltolódás észlelhető az ellenzék javára a politikai attitűdökben
Az MSZP támogatottságának csökkenése a háttér jellegű, politikai attitűdöket mérő kérdések tekintetében is tetten érhető. Az elmúlt hónap során romlott a kormány munkájának megítélése: jelenleg a megkérdezettek 66 százaléka értékeli negatívan a kormány teljesítményét (+3% százalékpont), s 27% pozitívan (-2 százalékpont). Az ellenzék esetében nem tapasztaltunk változást, novemberhez hasonlóan most is 63% a negatív értékelést adók aránya és 28% a pozitívan értékelőké.

A korábbi vizsgálataink eredményéhez hasonlóan jelenleg is jóval nagyobb arányban elégedetlenek a Fidesz szavazói saját politikusaik munkájával (25%), mint az MSZP szavazói (7%). A pártválasztásukban bizonytalanok körében viszont némileg javult a kormány munkájának megítélése (67% elégedetlen, -4 százalékpont november óta), ami feltehetőleg annak köszönhető, hogy a múlt hónaphoz képest valamivel többen vannak közöttük az elbizonytalanodott MSZP-szimpatizánsok.

Az MSZP szavazóinak elbizonytalanodása megmutatkozik a kormányváltás szükségességére vonatkozó kérdés esetében is. Nem növekedett szignifikánsan a váltást akarók aránya (45%, +1 százalékpont), de csökkent a jelenlegi kormány megtartása mellett kardoskodóké (36%, -3 százalékpont), míg 19% nem tud vagy  nem akar véleményt mondani ebben a kérdésben. A bizonytalan pártválasztásúak körében ugyanakkor jóval kisebb a különbség a két nézet támogatottsága között: 35 százalékuk szeretne kormányváltást, 30 százalék pedig a jelenlegi kormány megtartását.

A kormányváltó hangulat észlelésében is tapasztalható némi elmozdulás. Decemberben a kérdezettek 52 százaléka vélte úgy, hogy a környezetükben többen vannak olyanok, akik kormányváltást akarnak (+4 százalékpont), s csak 20 százalék érzi úgy, hogy a kormány maradását akarók vannak többségben (-1 százalékpont).
Ha öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel (Gyurcsány ill. Orbán) vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése), akkor továbbra is valamivel többen választják annak a két lehetőségnek az egyikét, amelyek az MSZP kormányon maradását jelentik (27%), szemben a Fidesznek kedvező két lehetőséggel (23%). A kétötödös arányhoz került közel az a tábor, amely egy a jelenlegi pártoktól független, harmadik erőt látna szívesen kormányon (39%, +3 százalékpont). A Fidesz szavazóbázisának stabilan egynegyede választja az öt lehetőség közül ezt a harmadikutas megoldást. A pártválasztásukban bizonytalanoknak immár közel 60 százaléka választana inkább egy új, pártoktól független opciót, ha pedig a jelenlegi politikai erőket tartalmazó kijelentések közül választanak, akkor az MSZP-nek kedvező két lehetőség támogatottsága több mint kétszer akkora körükben, mint a Fidesz-opcióké.

Kéthónapnyi „döntetlen állás” után 2008 decemberében valamivel többen látnák szívesebben Orbán Viktort a miniszterelnöki székben (33%, +1 százalékpont), mint Gyurcsány Ferencet (28%, -4 százalékpont). A változás módja hasonló a többi preferencia-kérdés esetében tapasztalthoz: a kormányoldalnak kedvező válasz támogatottsága csökkent, de az ellenzék számára kedvezőé alig növekedett. Mindez megerősíti, hogy a decemberi változásokat elsősorban a szocialista-szavazók elbizonytalanodása okozza.

A Nézőpont intézet párt- és politikusi preferenciájáról itt olvashat elemzést