Szerinte az elmúlt évtizedekben sokan emelkedtek agrárproletársorból kispolgárrá, ám 1990 után nem tudtak megkapaszkodni. Kopp Mária szociológus szerint a mai magyar társadalom egyharmada súlyosan leszakadóban van: e réteg mentális állapota is folyamatosan romlik.
A népesség mintegy egyötöde közepesen vagy súlyosan depressziós, azaz kezelésre szorulna. Mindez a kutatók szerint az értékvesztettség, a mindennapok bizonytalanságának következménye, ami sok esetben krónikus stresszhez vezet. Kimutatták például, hogy még az álmok „érzelmi dimenziója” is szoros kapcsolatban áll a jólléttel, illetve a válsággal. Élethelyzetük romlása nyomán mind többen szenvednek rémálmoktól, ismétlődő rémálmoktól, ahogyan az éjszakai felriadások száma is növekszik. Míg 1995-ben a megkérdezettek 18 százaléka számolt be arról, hogy 3 hónapnál hosszabb ideje fennálló, tehát krónikus fájdalmakban szenved, tavaly már a megkérdezettek több mint egyharmadának volt ilyen panasza.
„A magyar a legszorongóbb társadalom Európában ” – állapította meg a HVG kérdésére Kopp Mária az általa két évtizede többször elvégzett felmérések alapján. A torz foglalkoztatási szerkezet például nemcsak az egzisztenciális problémák számát szaporítja, de az inaktivitás és a munkanélküliség pszichésen is a társadalmi kohézió ellenében hat.
A munkaerőpiacról legelőször kiszoruló, nyolc általánosnál kevesebbet végzettek körében a súlyos depresszió háromszor nagyobb arányban fordul elő, mint a felsőfokú végzettek között. Ráadásul épp az alacsony iskolai végzettségűek azok, akik Kopp Mária szerint „nehéz élethelyzetben kevésbé számíthatnak a társas háló védő szerepére”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.