Ez azt jelentené, hogy a nemzeti kormányok csak a júniusi EP-választások eredményét figyelembe véve, és az új parlament vezetőivel való egyeztetést követően tennék meg javaslataikat a posztra.
Óhaját az EP Jean-Luc Dehaene belga képviselő erről szóló jelentését elfogadva nyilvánította ki, tekintettel arra, hogy a lisszaboni szerződés legkorábban csak jövőre lép életbe. Mint ismert, Írország egy második referendum dönt majd az okmányról, és azt még Németországban is jogi viták övezik.
A jelenlegi szabályok szerint nincs szükség parlamenti konzultációkra a bizottsági elnök jelöléséhez; a döntés hagyományosan zárt ajtók mögött politikai alkudozások során dől el. A tagállamok már meg is egyeztek abban, hogy az új elnökjelöltet június közepi csúcsértekezletükön nevezik meg.
A mostani erőviszonyok mellett az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a portugál konzervatív José Manuel Barroso újabb öt évre mandátumot kaphat az EU végrehajtó testületének vezetésére. Az EP néppárti frakciója már jelezte, hogy várható választási győzelmük esetén Barrosót támogatják.
Esélyeit tovább növeli, hogy a szocialistáknak nem sikerült alternatív jelölttel előrukkolniuk, és jelezték, hogy ha a portugál több szociális elemet visz programjába, hajlandók mögé állni. Ennél is többet nyom a latban, hogy balközép kormányok is támogatják Barrósót: a brit és a spanyol.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.