Évek óta nem volt ilyen rossz a kedvünk

Az elemzésből kiderül, hogy 2009. áprilisában az utóbbi öt év hangulati mélypontját értük el, azóta enyhe javulás tapasztalható. Az index értékében a legélesebb törésvonalat a korábbi évek adataihoz hasonlóan továbbra is a politikai pártokhoz való kötődés mutatja.

Pesszimista hangulat

A Forsense általános közérzetet mérő indexe továbbra is borúsnak mutatja az embereknek az ország helyzetével kapcsolatos véleményét. A 0-tól 100-ig terjedő skálán az év első felében a pontszámok 17 és 27 között ingadoztak. Januárban 27 pontról indult a mutató értéke, ami egyben az idei év eddigi csúcspontja is volt. Az azt követő hónapokban folyamatosan romlott a választópolgárok közérzete, és a 2009. áprilisi 17 pontos érték, az utóbbi öt év hangulati mélypontját mutatja.

Májustól enyhe javuló tendenciát figyelhetünk meg, így június hónapban 23 ponton állt az index. 2009 első felében a megkérdezettek több mint háromnegyede értékelte hármasnál rosszabbra a dolgok alakulását Magyarországon, és mindössze 2,5 százalékuk adott hármasnál jobb osztályzatot.  

Romló közérzet az idősek és inaktívak körében

A félév folyamán a különböző társadalmi csoportok eltérően reagáltak az országban történtekre. 2009 januárjában az idősebbek az átlagnál optimistábbnak számítottak, júniusra azonban eltűnt a különbség a különböző korcsoportok indexpontszámai között. Az inaktívak esetében meg is fordult a trend, márciustól folyamatosan alacsonyabb pontszámot adtak az ország helyzetének értékelésekor, mint az aktívak.

A nyugdíjasok, és az inaktívak egymást részben átfedő csoportjai esetében a Bajnai-kormány szociális juttatásokat is érintő programja, illetve a program konkrét pontjainak a megvalósulása állhat a hangulatromlás hátterében. A válaszadók lakóhelyük típusa szerint eltérő osztályzatokkal értékelték a dolgok alakulását az első félévben, Budapesten volt a legmagasabb az index értéke hat hónapból öt esetben, és ahogy haladunk, a megyeszékhelyeken és a városokon át a falvak irányába, úgy csökken az index pontszáma, bár a különbségek nem jelentősek. 

Továbbra is a politikai preferencia a vízválasztó

A legélesebb törésvonalat a korábbi évek adataihoz hasonlóan továbbra is a politikai pártokhoz való kötődés mutatja. A két végpontban a két legnagyobb politikai erő, az MSZP és a Fidesz áll. A Fidesz szimpatizánsainak az indexpontszáma átlagosan összesen 12 pont volt, míg ugyanez a mutató, az MSZP-sek esetében 40 pont (+19 pont).

Az MDF és az SZDSZ szavazói is elégedettebbek az átlagnál az ország helyzetének alakulásával, a bizonytalan szavazók pedig az átlag körüli 21-22 pontra értékelték saját közérzetüket. A kormánypárti szavazók körében a márciustól májusig tartó időszak jelentette a hullámvölgyet, Gyurcsány Ferenc lemondása és az MSZP médiában is követhető válsága orientáció-vesztéssel és kiábrándultsággal járt ebben a választói csoportban. A Jobbik szavazóinak értékelése a Fidesz szimpatizánsaihoz hasonlóan mindössze 12 pontos indexpontszámra volt elég, a 100 fokú skálán.