„A szlovák parlament húsz magyar képviselője számára elfogadhatatlan a nyelvtörvény” – nyilatkozta révkomáromi tudósítónknak Andruskó Imre. A Magyar Koalíció Pártájának (MKP) parlamenti képviselője hangsúlyozta: nem azzal van problémájuk, hogy egy nemzet védi a saját nyelvét, hanem azzal, hogy ezt egy őshonos kisebbség kárára teszi. A szlovák parlament által kedden jóváhagyott államnyelvtörvény módosítása szerint a jogszabály megsértéséért akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. Ez ugyan magánszemélyeket nem, csak jogi személyeket érint. „Egy kisvállalkozóra azonban már szankciót róhatnak ki, ha például a „Mindjárt jövök” táblát csak magyarul függeszti ki az ajtóra” – mondta Andruskó. Az MKP képviselője kifogásolta, hogy bevezették a törvényben a nyilvános nyelvhasználat fogalmát, azonban nem definiálták, hogy ez mit jelent. Az iskolai rendezvényeket, a március 15-i megemlékezéseket két nyelven kell megtartani, akkor is, ha az egész hallgatóság magyar anyanyelvű. Szlovák nyelvi vizsgát kell tenniük az államigazgatásban dolgozóknak, a tanároknak vagy az újságíróknak is. „Az emléktáblák eddig is kétnyelvűek voltak: szeptember elsejétől a minisztériumban kell jóváhagyatni ezeket a feliratokat” – mondta Andruskó, aki szerint mindezek megalázóak a kisebbség számára.
A nemzetiségi iskolákban minden dokumentációt államnyelven is kell vezetni, míg korábban ez csak a pedagógiai dokumentációra hivatkozott. A kisebbségi nyelven sugárzó regionális és helyi rádióknak, és televízióknak a nemzetiségi nyelven sugárzott műsort az államnyelven viszont már nem kell megismételniük. A televíziókban ismétléskor már elég a feliratozás is. Nem büntetik, ha az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet nem csak szlovákul kommunikál a betegekkel azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot.
Marek Madaric kulturális miniszter azzal indokolta a szankciókat, hogy biztosítva legyen a törvény rendelkezései betartásának kikényszerítése. A módosított jogszabály szeptember elsején lép életbe.
Az MKP most azon munkálkodik, hogy találjon még tíz szlovák képviselőt, hogy alkotmánybíróság elé vigye az államnyelvtörvény ügyét. „Amennyiben nem járunk sikerrel, Strasbourghoz fordulunk” – hangoztatta Andruskó.
„Nem látok abszolút semmiféle okot az ilyen reakcióra, mert semmi szokatlant, semmi rendkívülit nem tettünk” – hangoztatta a szlovák kormányfő, miután a magyar diplomácia élesen bírálta a szlovák államnyelvtörvény módosítását, és a nemzeti kisebbségi jogok csorbítását látja benne. Robert Fico kifejtette, hogy Szlovákiának védelmeznie kell saját érdekeit, melybe az államnyelv is beletartozik, s örül a törvény elfogadásának. A szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy érvényes magyarországi meghívása van, kész találkozni magyar partnerével. Csak arra vár, hogy a magyar fél megerősítse annak időpontját, nem lát okot az utazás elhalasztására. Balázs Péter magyar külügyminiszter szerint a magyar fél mindent megtett, hogy a találkozó létrejöjjön, és most minden a szlovák féltől függ. Bajnai Gordon szerint az államnyelvtörvény módosítása árt a két ország viszonyának. A magyar kormányfő példátlannak tartja az unióban, hogy helytelen nyelvhasználatért pénzbüntetést szabjanak ki. A kétoldalú találkozó nem cél, hanem eszköz, magyar kormány újragondolja a helyzetet, mikor van ideje és értelme a Ficóval való találkozónak.
„Az MSZP az európai normákkal, a térség népei és országai harmonikus, jó kapcsolatainak érdekeivel szembenállónak tartja a szlovák törvényhozásnak az államnyelvtörvény módosításáról szóló keddi döntését” – közölte kedden Lendvai Ildikó. A pártelnök kijelentette, hogy az MSZP természetesen tudatában van annak, hogy minden állam szuverén joga saját törvényei megalkotása. Meggyőződése azonban, hogy uniós tagállamok esetén e törvényeknek illeszkedniük kell az európai normákhoz, és a kölcsönös tisztelet, türelem, a kulturális sokszínűség európai szellemiségéhez. Lendvai szerint „az elfogadott államnyelvtörvény korlátozza a kisebbségi nyelvek szabad használatát, ráadásul a törvény rendelkezéseinek megsértése esetére indokolatlan és elrettentő szankciókat helyez kilátásba”.
„Mindennek a teteje a szlovák nyelvtörvény módosításának elfogadása, ez intézményes magyarüldözést jelent Szlovákiában” – hangoztatta kedden Németh Zsolt. A Fidesz szakpolitikusa szerint a magyar kormánynak határozottan fel kell lépnie a döntés ellen nemzetközi fórumokon. „Első alkalommal születik a második világháborút követő Európában egy olyan jogszabály, amely büntethetővé teszi a kisebbségi nyelvhasználatot. Ez pedig nem más, mint egyfajta intézményes magyarüldözés Szlovákiában” – mondta Németh Zsolt. A fideszes honatya szerint Magyarországnak a leghatározottabban fel kell lépnie ez ellen, és ebben a kérdésben parlamenti konszenzus van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.