A szlovák nagykövet tudomásul vette a látogatás tájékoztatását, , amely a diplomáciai érintkezésben a legmagasabb szintű hivatalos értesítésnek minősült - derül ki a Köztársasági Elnök Hivatal közleményéből.
Peter Weiss később bemutatkozó látogatáson ismét járt a Köztársasági Elnöki Hivatalban, ahol találkozott a magyar államfő külügyi főtanácsadójával. Megbeszélésük napirendjén szerepelt a szoboravatás témája, amellyel kapcsolatban a szlovák nagykövet csupán annyit közölt: a jelzett időpontban Ivan Gaparovič köztársasági elnök szabadságon van, így nem tud találkozni Sólyom Lászlóval, illetve nem tud részt venni az ünnepségen.
A magyar fél tehát a legmagasabb szinten két hónappal az ünnepség előtt bejelentette Szlovákia felé Sólyom László szándékát a szoboravatási ünnepséggel kapcsolatban. Sem akkor, sem azóta egészen az augusztus 19-ei sajtónyilatkozatokig nem érkezett jelzés arra, hogy a szlovák fél kifogásolja a rendezvényt, annak időpontját, vagy bármilyen olyan körülményt, amely Sólyom László részvételével kapcsolatos.
A Külügyminisztérium 20-i nyilatkozatában szintén megerősítette: a látogatás előkészítése során a szlovák fél semmilyen formában nem fejezte ki kifogását, sőt szlovák részről készséges együttműködést tapasztaltak a magyar Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium munkatársai.
Robert Fico pénteken este egy televíziós interjúban azt állította, hogy csak 7-8 napja, augusztus 13-tól tudnak a magyar államfő látogatási szándékáról.
A tévéinterjúban Fico különösen azt vetette Sólyom szemére, hogy a látogatás előkészítése során "semmiféle érdeklődést nem mutatott az iránt, hogy találkozzon a szlovák államfővel".
A szlovák miniszterelnök ezt hihetetlennek, elképzelhetetlennek, arrogánsnak minősítette. Több ízben is úgy fogalmazott: a magyarok úgy viselkednek, mintha Dél-Szlovákia nem a Szlovák Köztársaság része, hanem Magyarország egyik járása lenne.
Mint ismeretes, tegnapelőtt a szlovák hatóságok nem engedték Szlovákia területére lépni a magyar államfőt.
Az államfő egyébként sajtónyilatkozatban "példátlan, és két szövetséges állam viszonyában megmagyarázhatatlan és kimenthetetlen lépésnek" nevezte, hogy megtiltották számára a belépést.
A köztársasági elnök beszédét egyébként Heizer Antal, pozsonyi nagykövet olvasta fel Révkomáromban.
"István király felismerte azt a pillanatot, amikor nem volt szabad többé a régi mederben maradni. Óriási változást igényelt, óriási átalakulást követelt meg az emberektől István terve. Hosszú uralkodásának végén egy teljesen más országot, más társadalmat és más embereket hagyott maga után" - olvasható a köztársasági elnök honlapján közzétett beszédben.
Az államfő azt is kiemelte: "Európa nagy részén, de a mi régiónkban különösen, etnikailag és nyelvileg homogén nemzetállamok nem hozhatók létre. Ma, Európa államaiban 40 nemzeti nyelv van, ám ebből 35-öt az ország határain kívül is anyanyelvként beszélnek. A tiszta nemzetállam 19. századi eszméje annak idején Magyarország politikáját is megkísértette, de drágán megfizettünk érte. Napjaink Európájában elképzelhetetlen a kisebbségek jogfosztása és kiűzése. A nemzetállamok kialakításának hagyományos eszköztárával pedig – a kisebbségi nyelvek kitiltásával a közéletből és oktatásból, az etnikai arányok megváltoztatásával célzott betelepítések révén – ma már szemben állnak az emberi jogi és a kisebbségvédelmi egyezmények.
Természetesen az egyes államok szempontjából, sőt az Európai Unió vonatkozásában is tisztáznunk kell, mivel jár a kulturális nemzet egységének fenntartása. Mindenekelőtt, ez a törekvés nem érinti – és semmiképpen nem veszélyeztetheti – azon államok szuverenitását, területi épségének érinthetetlenségét, amelyekben a kulturális nemzet egyes részei, kisebbségként élnek. A Magyar Köztársaság többszörösen, szomszédaival pedig külön-külön is megerősítette nemzetközi szerződésekben, hogy a határokat sérthetetlennek tartja. Továbbá magától értetődőnek tartjuk, ha a szomszéd államok bármelyike anyaállamként viselkedik a Magyarországon élő nemzetrészeivel szemben – mint ahogy ezt mi is megtesszük a más országokban élő magyarokkal."
"Állampolgári lojalitás úgy is lehetséges, hogy egy kisebbségi nemzetrész nem osztja ilyen kérdésekben a többségi nemzet érzéseit – hanem kölcsönösen tudomásul veszik a másik olvasatot. Ezzel nyeri mindkét fél a legtöbbet. Ugyanígy állunk a kétnyelvűséggel, amely nagy érték – de csakis az anyanyelv sérelme nélkül. A kisebbség kívánatos integrációjának a többségi államba érzelmi feltételei is vannak – amelyek az integrációt és az asszimilációt érzékenyen elválasztják.
Azok a szlovák parlamenti képviselők, akik megszavazták a komáromi Selye János Egyetem megalapítását, mindkét nemzet érdekében nagyon sokat tettek. Most, Szent István szobra mellől szeretném kifejezni külön köszönetemet nekik. Ez a szellem tette nyugodttá a magyar-szlovák kapcsolatok egyes időszakait. Jó lenne visszatérni hozzá!"
Az államfő nemzetközi példákat is említett a beszédben. "Az anyanyelv korlátlan használata nemcsak a magán-érintkezésben, hanem a nyilvánosságban, az oktatásban, a közösségi tereken, sőt a hivatalos érintkezésben is életfontosságú a kisebbségi nemzetrészek számára. Közismert a legjobb európai gyakorlat – a svéd nyelv státusza Finnországban, a németé Belgium németek lakta részén, vagy a regionális hivatalos nyelv lehetősége. S vannak szerényebb, viszont kötelező jogi garanciák. Én azonban ismét a belátásra és jóérzésre hivatkozom."
Sólyom László sajtónyilatkozatában elmondta: a legutóbbi napokig mindenben együttműködést tapasztaltak a szlovák hatóságokkal. "Remélem, hogy az utolsó két napban kitört hisztéria a legfelsőbb állami szinteken nem a szlovák nép érzelmeit tükrözi" - tette hozzá az államfő, aki hangot adott annak a véleményének is, hogy egy ilyen lépést nem lehet válasz nélkül hagyni.
A magyar Külügyminisztérium tájékoztatni akarja a szélesebb nemzetközi közvéleményt és az Európai Unió (EU) tagállamait arról, hogy Szlovákia pénteken megvonta Sólyom László köztársasági elnöktől az engedélyt, hogy beléphessen az országba – mondta a magyar külügyminiszter, aki példátlannak nevezte az esetet. Balázs Péter közölte, hogy később berendelik a Külügyminisztériumba a szlovák nagykövetet is.
Megjegyezte, hogy a szlovákok viszont „feje tetejére állították a nemzetközi jogot”, mert érvényben hagyták a nemzetközi engedélyeket miközben Sólyom Lászlót magánemberként „kvázi” kitiltották. A külügyminiszter ezt a lépést egy durva politikai akciónak nevezte.
Közölte, hogy Szlovákia budapesti nagykövetétől később mindenképpen magyarázatot fognak kérni az esetre, amelyet a négynapos hétvége alatt előbb alaposan körüljárnak.
Megjegyezte, hogy a szlovák nagykövet jelenleg valószínűleg nem tudna többet mondani a hivatalos álláspontnál és a magyar külügy „ennél komolyabb és nagyobb horderejű akciókra készül”.
Balász Péter külügyminiszter az [origo]-nak szombaton azt mondta: Robert Fico csúsztatott, amikor azt állította, hogy nem tájékoztatták Szlovákiát hónapokkal a látogatás előtt. Balázs szerint Sólyom László június 19-i tájékoztatását hivatalos közlésnek kell tekinteni. A nagykövetnek az a dolga, hogy feljegyezze és továbbítsa az ilyen közlést - fogalmazott Balázs. A külügyminiszter szerint közvetlenül a látogatás előtt technikai előkészületek is folynak, ennek során többek között az államfő munkatársai bejárják a helyszínt, engedélyt kérnek a testőrök rádiófrekvenciájának használatához. Az erre vonatkozó egyeztetések a látogatás előtt pár nappal kezdődtek el - mondta Balázs, aki szerint Fico ezt a technikai előkészítést mosta össze a hivatalos megkereséssel.
"Meg vagyok győződve róla, hogy a magyar diplomácia minden elkövet; egyrészt, hogy ennek a lépésnek a súlyát éreztesse nemzetközileg is, ugyanakkor azt hiszem, hogy ettől függetlenül törekedni kell a jó viszonyra" - nyilatkozta a köztársasági elnök.
"Az én feladatom nem az, hogy élezzem a feszültséget, hanem éppen ezen a szinten, az emberek között, segítsem a közeledést. Azt hiszem a szlovákok is úgy érzik, hogy a magyarok az a nép, amely mentalitásában, karakterében a legközelebb áll hozzá. Nekünk lenne a legkönnyebb szót érteni.
Meg kell érteni, hogy a magyarok szeretik a szülőföldjük, ezen a város északi felét értem, Szlovákiának pedig többnemzetiségű államként meg kell értenie, hogy nem viselkedhet úgy, mint egy tiszta nemzetállam. Ez a 19. században volt szokásos" - fejezte be közleményét Sólyom László.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.