A 35 éves zseni halálának okával kapcsolatban számos elmélet látott napvilágot a mérgezéstől a paralízisen át a reumáig. A kérdésben eddig azért nem születhetett döntés, mert a feltételezések többsége bizonytalan adatokon alapult, például kortársak évtizedekkel később lejegyzett beszámolóin.
Az Amszterdami Egyetem munkatársai más megközelítést alkalmaztak, a zeneszerző 1791-ben bekövetkezett halálát tágabb kontextusba helyezték. A Reutersnek adott nyilatkozatában a kutatás vezetője, Richard Zegers elmondta: kiderítették, hogy ebben az időben streptococcus járvány tört ki Bécsben. A holland orvoscsoport szerint Mozartot ezt a torokgyulladást okozó baktérium fertőzhette meg, amelynek egyik szövődményébe, vesegyulladásba halt bele.
Zegers a skarlátot sem tartja kizárhatónak a potenciális halálozási okok közül, ezt szintén előidézheti ez a baktérium. A feltételezés ellen szól viszont, hogy skarlát esetében már a betegség kezdeti szakaszában jelentkeznek kiütések, míg Mozart bőrén a szemtanúk szerint csak élete utolsó napjaiban voltak kiütések láthatóak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.