Továbbra is lesújtóan vélekedik a közvélemény a közbiztonságról

A Századvég választáskutatási programjának szeptemberi adatfelvétele, április után ismét vizsgálta a magyar társadalom közbiztonságról alkotott véleményét. Az áprilisi adatokhoz hasonlóan továbbra is kifejezetten kedvezőtlen a közbiztonság állapotának társadalmi megítélése.

Egy 100 fokú skálára vetítve az ország közbiztonságának értékelése a 40 pontot sem éri el, másképpen fogalmazva: 100 válaszolóból legalább 40 rossznak, vagy kifejezetten rossznak értékeli a helyzetet. További 47 százalék közepes értékelést ad, a közbiztonság helyzetét országos szinten jóra vagy kiválóra értékelők aránya mindössze 11 százalék. Szemben a közéleti, társadalmi problémákat feszegető kérdések többségével, a közbiztonsággal kapcsolatos téma esetében kifejezetten alacsony a bizonytalanok és válaszmegtagadók aránya (kb. 3 százalék). A közbiztonság ügye tehát alapvetően mindenkit érdekel.

Az országos közbiztonsági helyzet megítélése az átlagot nézve Budapesten és a 2000 főnél nagyobb községekben a legrosszabb (36 pont). Az országos közbiztonsági állapotok vonatkozásában a legkedvezőbb véleményeket ugyanakkor a megyeszékhelyeken élők esetében regisztráltuk (41 pont).

Saját lakhelyük közbiztonságát illetően az állampolgárok általában jóval kedvezőbb véleménnyel vannak. A helyi szintű közbiztonság értékelése átlagosan 57 pont, ami közel másfélszerese az országos esetében mértnek. Az országos közbiztonsággal kapcsolatban a pozitívan vélekedők 11 százaléknyian, a helyi viszonyokról hasonlóan gondolkodók már 46 százaléknyian vannak. Helyi szinten a legmagasabb biztonságérzettel a 2000 főnél nagyobb községek lakói rendelkeznek (60 pont), míg a helyi közbiztonság érzete a kisebb városokban a legrosszabb (54 pont).

Az állampolgárok relatív többségének véleménye szerint a közbiztonság helyzetére a szociális feszültségek-és az elszegényedés gyakorolják a legnagyobb hatást (44%). Az összes többi szempont, így az etnikai konfliktusok (15%), a rendőrség állapota (11%), az elit példamutatásának hiánya (9%), valamint a szervezett bűnözés (8%) ehhez képest jelentősen kevesebb említést kapott. Míg az iskolai végzettség növekedésével a vélemények egyre differenciáltabbak lesznek, addig az alacsonyabb iskolai végzettségű válaszadóknál egyértelmű, 50 százalék feletti a szociális feszültségek és az elszegényedés magyarázatként való említésének aránya.

Az adatok elemzése alapján úgy tűnik, hogy a magyar társadalom a jelenleginél határozottabb büntetőpolitikát, a bűncselekmények erőteljesebb szankcionálást kívánja (44%). Mintegy egyharmaduk szerint a kormánynak határozottabb rendvédelmi politikát kell folytatnia (36%). A kérdésre válaszolók 18 százaléka szerint növelni kell a rendőrség állományát. E tekintetben a Fidesz és a szocialista szavazók véleménye között szinte alig van eltérés.