Klímacsúcs - Miért elégedett az EU-elnök?
Uniós diplomaták viszont úgy érvelnek, hogy az összeg a még korábban „álomcélként” emlegetett 6 milliárdnál is több, ráadásul ők legalább már megnevezték, mennyit hajlandók adni erre a célra – míg az Egyesült Államok, Japán vagy a többi fejlett állam még nem.
Elemzők szerint az biztosnak látszik, hogy a gálánsnak szánt uniós felajánlás (amelyből végül a sokáig vonakodó Magyarország is kiveszi a részét) nem lesz arra alkalmas, hogy új lendületet adjon a szombaton záruló koppenhágai ENSZ-klímacsúcsnak.
A klímacsúcson a világ 140 fejlődő országa nevében megszólaló G77-es csoport főtárgyalója, a szudáni Lumumba Stanislas Dia-Ping úgy nyilatkozott, hogy a 7,2 milliárdos brüsszeli uniós felajánlás csorbíthatja az EU-ba vetett bizalmat. Szerinte az alacsony összeg fényében úgy tűnik, mintha az unió vezetői klímaszkeptikusak lennének, mert ilyen csekély summa nem tudja biztosítani, hogy a szegény országok sikerrel vegyék fel a küzdelmet a klímaváltozással.
Az EU részéről azonban Fredrik Reinfeldt, a soros elnökséget betöltő Svédország miniszterelnöke azt hangoztatta, hogy nem is ez az összeg célja, az csupán egyfajta gyorssegély, amelyből meg lehet kezdeni a klímavédelmi teendők megtervezését és előkészítését, illetve a legsürgősebb intézkedések megtételét. Az EU kész 2013-tól tovább növelni e célú segélyeit.
Reinfeldt különösen elégedettnek nevezte magát amiatt, hogy az uniós vállalásból végül mind a 27 tagállam (sőt, a közösségi költségvetésből kivett összeggel még az Európai Bizottság is) kiveszi a részét. Még a csúcs első napján is úgy látszott, hogy a legszegényebb nyolc-tíz tagállam nem akar felajánlást tenni – így volt ezzel Magyarország is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.