Még soha nem volt ilyen rövid idő, 79 nap Magyarországon a bejelentés és az első forduló között. A második fordulót április 25-én tartják. A kampány április 9-én éjfélig tart. Az államfő bejelentése ellenére már javában kampányolnak a pártok, bár ezt tagadják.
A Fidesz plakátaival „önkéntestoborzást” tart, míg az MSZP „arculatát építi”. A Jobbik már kampánynyitó rendezvényt is tartott. Az első forduló előtt április 10-én 0 órától április 11-én 19 óráig kampánycsend van, ekkor kampánytevékenységet folytatni tilos. A külképviseleteken egy héttel, az amerikai kontinensen 8 nappal korábban, április 4-én, illetve 3-án lehet majd szavazni.
A választópolgárok az országgyűlési választás első fordulóján két voksot adhatnak le. Egyrészt szavazhatnak hogy az egyéni választókerületben – összesen 176 ilyen van –, kit szeretnének képviselőnek. Egy másik íven arról dönthetnek, hogy a területi listáról – 20 ilyen van – melyik pártot támogatják.
Voksolásra az jogosult, akinek neve szerepel a választók névsorán, amit február 10-étől lehet megtekinteni a helyi választási irodákban. Az a jogosult, aki nem látja ezen a dokumentumon a nevét, február 17-én 16 óráig jelezheti azt a hiányosságot.
A területi listákon 152 mandátum nyerhető el. Az országos listán kiadható 58 mandátumot a fel nem használt, úgynevezett töredékszavazatok összesítése alapján osztják ki. Az egyéni választókerületekben párt- és független jelöltek is indulhatnak, A jelöltséghez legalább 750, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges. A cédulákat legkésőbb a választás előtt 58 nappal, tehát február közepéig kell kiküldeni a választópolgároknak, a pártoknak legkésőbb 30 nappal a választás előtt, vagyis március 12-én kell leadniuk a jelöléseket.
Területi listát csak az a párt állíthat, amely az adott területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított. Országos lista akkor lehetséges, ha a párt legalább hét területi választókerületben állított listát. Közös területi listák alapján közös országos lista állítható, és önálló vagy közös országos listák is kapcsolhatók.
Azok a pártok, amelyek területi listáira leadott érvényes szavazatok száma nem éri el a területi listákra leadott összes érvényes szavazat 5 százalékát, nem kaphatnak mandátumot sem a területi listáról, sem pedig az országos listáról.
Az első forduló után két héttel kell megtartani a másodikat. Már 25-én este előzetes eredményeket közölnek, a hivatalos végeredményt azonban csak a külföldön leadott voksokat tartalmazó urnák hazaszállítása, és a szavazatok megszámlálása után hirdetnek ki.
Az eredmény ellen jogorvoslattal lehet élni a területi illetékes választási bizottságoknál, a felülvizsgálati kérelmeket a megyei bíróságokhoz kell benyújtani.
Júniusban állhat fel az új kabinet
Az új Országgyűlés alakuló ülésének legkésőbb május 25-ig meg kell történnie, amit a köztársasági elnök az alkotmány szerint a választást követő egy hónapon belül hív össze. A miniszterelnököt az államfő javaslatára – a szokásoknak megfelelően a győztes párt kormányfő-jelöltje – a T. Ház tagjainak többségi szavazatával választanak meg. A jelenlegi kormány ettől kezdve csak ügyvezetői feladatokat lát el. Az új kormány programjáról is a parlament dönt. Az új kabinet általában az alakuló ülést követő másfél-három hét elteltével – így várhatóan júniusban – már esküt tehet.
Már besorolták a szavazóköröket
A választási igazgatás felkészült az áprilisi országgyűlési választás lebonyolítására – jelentette ki Virág Rudolf. Az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője közölte, hogy a költségvetés 10,85 milliárd forintot különített el az áprilisi országgyűlési és az októberi önkormányzati választásra, ebből 7,125 milliárd forint a parlamenti választás költségvetése. A mintegy 8 millió választópolgárt már besorolták a 10.926 szavazókörbe, melyekbe 600-1200 fő kerülhet. Az OVI már megtartotta a területi választásiiroda-vezetők első értekezletét is.
A pártok örülnek a rövid kampánynak
Lendvai Ildikó jó hírnek tartotta Magyarország számára, hogy az államfő a lehetséges legkorábbi időpontra írta ki a választások első fordulóját. Az MSZP elnöke szerint így a hivatalos kampány a lehető legrövidebb ideig tart majd. Így pedig kevesebb idő jut arra, hogy „családokat összeveszítsenek, a gyűlöletoffenzívára, a megosztásra, arra, hogy gyilkosnak nevezzék a kormányfőt és hogy bilincsben ábrázoljanak meg nem vádolt szocialista politikusokat, és hogy leveleket hamisítsanak baloldali ifjúsági szervezet nevében”.
„A magyar emberek 2006 óta várnak az államfő országgyűlési választások kiírásáról szóló bejelentésére, amellyel végre visszakaphatják a jövőről szóló demokratikus döntés jogát, s lezárhatják a Gyurcsány-korszakot” – hangoztatta tegnap a Fidesz elnöki stábjának vezetője. Szijjártó Péter úgy vélte, hogy az emberek várakozása a választások iránt 2006 óta csak fokozódott a megszorító intézkedések, a korrupciós ügyek, a magyar emberek pénzének ellopása miatt, így le lehet zárni a Gyurcsány-korszakot A Fidesz szerint a Sólyom a népakaratot vette figyelembe döntésekor a korai időpont kihirdetésével.
A KDNP szintén üdvözölte az időpontot, az SZDSZ szűkszavúan tudomásul vette. Az MDF is örömét fejezte ki a lehető legkoraibb időpont miatt. Szóvivőjük, Kerék-Bárczy Szabolcs szerint tisztességes, hiteles és szakszerű programjukat változatlanul egy pozitív hangvételű, fiatalos kampánnyal kívánják népszerűsíteni, mely nem fogja túllépni a 386 millió forintos törvényes keretet. Simonyi András, volt washingtoni nagykövet egyébként tegnap cáfolta, hogy vállalná az MDF-SZDSZ fővárosi listájának vezetését.
Nem mindig léphet fel a rendőrség
„Az idei év egyik legnagyobb feladata a rendőrség számára, hogy az állampolgárok atrocitásmentesen és biztonságosan élhessenek választójogukkal” – hangoztatta tegnap az országos rendőrfőkapitány. Bencze József közölte, hogy felkészültek a választásokra, és felhasználták azokat a tapasztalatokat, melyek az időközi választásokon adódtak. Beépítették gyakorlatukba azt telefonhívásokkal kapcsolatos ajánlást, mely szerint, ha szervezetten, vagy automatizált módon hívják fel a kampánycsend alatt az állampolgárokat, akkor megvalósul a kampánycsendsértés, két állampolgár magánbeszélgetése során azonban nem.
A főkapitány kiemelte, hogy sok olyan cselekmény van, amely a választási eljárás tisztaságát sérti, de büntetőjogilag nincs nevesítve, tehát nem számít szabálysértésnek vagy bűncselekménynek. Ezért a rendőrségnek konkrét fellépési lehetősége nincs, pusztán az illetékes választási szervet értesítheti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.