200 fős parlament: az ellenzék nem sietne

A pénteken megalakult új Országgyűlés előtt már ott hever a kisebb létszámról és a miniszterelnök-helyettesi pozíció bevezetéséről szóló törvényjavaslat. Navracsics Tibor e tervezetről szóló expozéjában a kormányzati szerkezet átalakításáról is beszélt.

- Magyarországon a gazdasági válság előbb kezdődött, és félő, hogy tovább tart, mint Európa más országaiban. Ennek oka elsősorban az volt, hogy évek óta hiányzik egy kiforrott, a jövőbe tekintő ipar- és gazdaságpolitika – vélekedett expozéjában a miniszterjelölt. Megfogalmazása szerint az új kormány, ezen belül is a gazdaságért felelős tárcák feladata most az, hogy a részérdekekre és a politikai érdekekre való tekintet nélkül kidolgozzanak egy általános, hosszú távú nemzeti gazdaságpolitikai stratégiát.

Navracsics Tibor expozéját a pártok vezérszónokai követték. A Jobbik részéről Gaudi-Nagy Tamás – miután a házelnök Schmitt Pál rosszallását is kivívva illegitimnek minősítette az MSZP-s képviselők jelenlétét a T. Házban – a kisebb Országgyűlésről szóló alkotmánymódosítás visszavonását kérte a kormánytól. Szerintük ugyanis nem időszerű most arról beszélni, hogy négy év múlva hány képviselő lesz a Parlamentben. Hasonló érvet hozott fel Schiffer András, a Lehet Más a Politika vezérszónoka is. Szerinte előbb le kellene folytatni a választójogi rendszer átalakításával kapcsolatos vitát, és csak ennek függvényében lehet meghatározni, pontosan hány fős Országgyűlés szerepeljen az alaptörvényben.

Az MSZP részéről két vezérszónok adott hangot különféle aggályaiknak. Bárándy Gergely felszólalásának fő üzenete az volt, hogy költségmegtakarítás terén nincs túl nagy jelentősége annak, hogy 386-an vagy kétszázan képviselik-e a választópolgárokat. Lamperth Mónika üdvözölte az „alóla” megszüntetett Belügyminisztérium visszaállítását, hibának nevezte viszont, hogy a Fidesz a megyei és fővárosi közigazgatási hivatalokat is „rehabilitálni” akarja.