Sólyom dacol Orbánnal, Demszky gúnyt űz belőle, Simor fontolgat

Egyelőre nem kerül ki a miniszterelnök által aláírt, úgynevezett nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat az államfői hivatal falára. A Köztársasági Elnöki Hivatal az origo-val azt közölte, hogy a következő államfő feladata lesz meghozni a döntést, hogy kifüggesztik-e a nyilatkozatot vagy sem. Ez azt jelenti, hogy Sólyom László mandátumának lejártáig, tehát augusztus 5-ig nem fogják kifüggeszteni a nyilatkozatot. Schmitt Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét június 29-én választotta meg a parlament köztársasági elnökké, így ő fogja eldönteni, hogy kikerül-e a falra a nyilatkozat a Sándor-palotában.

A Magyar Nemzeti Bank sajtóosztályán azt mondták a portál munkatársának, hogy megfontolják a politikai nyilatkozat kifüggesztését.

Az Alkotmánybíróság (Ab) nem tud eleget tenni a nemzeti együttműködés nyilatkozatának kifüggesztésére vonatkozó kérésnek - közölte a testület sajtófőnöke az MTI megkeresésére hétfőn. Sereg András azt mondta: a határozat is hangsúlyozza, hogy a kormány tiszteletben tartja az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvét. Ebből az alkotmányos elvből kiindulva az Ab elnöke a kérésnek nem tud eleget tenni - mondta.
   
A sajtófőnök utalt arra, hogy az alkotmány kimondja: az Ab tagjai a testület hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak, a politikai nyilatkozat kihelyezése az Ab épületében politikai tevékenységnek minősülne - mondta Sereg András.

A Legfőbb Ügyészség szóvivője, Borbély Zoltán azt közölte, hogy mivel egy épületben vannak a Legfelsőbb Bírósággal, ezért előbb egyeztetnek velük, és azt követően várható döntés a nyilatkozatról. A Fővárosi Bíróságon szintén azt közölték, hogy egyelőre nem döntöttek a dokumentum kihelyezéséről, a Pest Megyei Bíróságon pedig azt mondták, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács állásfoglalására várnak. A Legfelsőbb Bíróság szóvivője, Szűcs Péter úgy nyilatkozott, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács foglalkozni fog a kérdéssel.

Nem döntöttek még az országgyűlési biztosok sem. A négy ombudsman irodái egy hivatalban vannak, jelenleg azonban a biztosok egy része tartózkodik csak Budapesten, így a közös döntésre még várni kell. Az APEH szerint náluk már folyamatban van a nyilatkozat kifüggesztése. Az Állami Számvevőszéknél e-mailben kérték a kérdést, arra majd később válaszolnak. Az ÁSZ-nál épp hétfőn kezdi meg a munkát az új elnök, Domokos László korábbi fideszes képviselő, akinek kinevezését sokan bírálták politikai múltja miatt.

Ünnepélyes keretek között, vagyis ízléses művirágokkal feldíszítve méltó helyére került a Nyilatkozat az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet faliújságján is. A dicső eseményről az intézet hivatalos közleményt adott ki, amelyben felhívják a figyelmet arra is, hogy a Nyilatkozat és a dekoráció rendszeres tisztántartásáról folyamatosan gondoskodnak.

Sőt, az intézet közlése szerint az elkövetkező időszakban a keddi intézeti értekezleteket, mondatról mondatra haladva, a megértés őszinte szándékával, a Nyilatkozat egy-egy bekezdésének értékelésével, értelmezésével kezdik. Ezen a héten az első mondat rejtelmeire próbál rájönni az intézet: „A XXI. század első évtizedének végén, negyvenhat év diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.”

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet ugyanakkor hangsúlyozza a korábbi álláspontját is, amely szerint a Nemzeti Együttműködésről szóló Nyilatkozatot tartalmi és stiláris gyengeségei miatt inkább titkolni, semmint terjeszteni kellene.

A Társaság a szabadságjogokért civil jogvédő szervezet szintén gúnyt űz a kormányhatározatból. A TASZ ugyanis már tegnap közzétette honlapján, hogy "azonnali profilváltást jelent be és megindítja komplex Nyilakozat-, Tábla-, és Portré-szolgáltató Üzemágát. Éljen a roppant erőket felszabadító nemzeti összefogás!"

A jogvédő szervezet fotókat is készített:

A Főpolgármesteri Kabinet mai ülésén döntött arról, hogy a kormány kérésének megfelelően a következő napokban jól látható helyre, sok példányban kihelyezik a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát - olvasható a Főpolgármesteri Hivatal közleményében.

Demszky Gábor és Budapest szabad demokrata vezetése ezzel is segíteni kívánja, hogy az emberekhez minél nagyobb számban eljusson a kormány üzenete az együttműködés fontosságáról. A nyomtatványokat a városháza kerítésére is kifüggesztik, hiszen az útmutatás szerint „a nyilatkozatnak ott a helye, ahol az emberek gyakran megfordulnak".

A szöveg szerint ugyanis a városvezetés lehetőséget kíván teremteni arra is, hogy a nemzeti konzultáció szellemében a polgárok „közvetlenül megfogalmazhassák ötleteiket, építő javaslataikat a kormány számára", ezért a kifüggesztett nyilatkozat mellé hasonló méretben üres papírlapot is kihelyeznek majd.

A szent Nyilatkozat Gyurcsány Ferencet is megihlette, aki blogjában azt fejtegette, hogy Anyámasszony katonáknak nincs helye a forradalomban. A volt miniszterelnök szerint akik gúnyt űznek a Nagy Vezető gondolataiból, azok a haza ellenségei.

Sőt Gyurcsány javasolja, hogy a forradalom napja, legyen nemzeti ünnep. Piros betűs. Jaj, bocsánat, a piros nem jó, az a szocik színe. Mostantól a nemzeti ünnepet narancssárgával jelöljük. Az első narancsbetűs ünnep a forradalom napja legyen!

"Orbán Viktor hívei körében egyébként már el is indult a legendaköltés, az egyik szerint például amikor O.V. megszületett, egy vörös csillag hullott alá a felcsúti tanácsházáról - írja a Hírcsárda nevű álhíroldal. Rettenthetetlen hatalmáról pedig az a hír járja, hogy Chuck Norris ugyan nem fél Orbán Viktortól, de azért a biztonság kedvéért ő is rá szavazott."

Nem mindenki próbál humoros formában küzdeni a kormányhatározat ellen, a Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA) Nemzeti Engedetlenségi Mozgalmat indít,  és arra kér minden, a saját települése és a jogállamiság mellett elkötelezett polgármestert a Facebook közösségi portálon is, hogy ne függessze ki az önkormányzatokban a Nemzeti Együttműködésről szóló országgyűlési politikai nyilatkozatot.

Indoklásuk szerint a Nemzeti Együttműködésről szóló országgyűlési politikai nyilatkozat nem az alkotmányban rögzített állami jelkép, hanem, ahogy azt neve is mutatja: politikai nyilatkozat, amit az őt támogató országgyűlési többség politikai hitvallását az állami jelképek szintjére emeli, megkérdőjelezhetetlennek, kizárólagosnak állítja be.

"A magyar emberek egy új rendszert alapítottak az országgyűlési választáson. Ez akkor is így van, ha az ellenzéki pártok ezt mind a mai napig képtelenek elfogadni. A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának elfogadásával az Országgyűlés az emberek akaratát ismerte el. Mivel tehát az emberek akaratának elismeréséről van szó, a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának ott a helye, ahol az emberek gyakran megfordulnak, vagyis a közintézményekben." - reagált még tegnap a kritikákra Szijjártó Péter kormányszóvivő.

Az LMP megfontolja, hogy Alkotmánybírósághoz forduljon-e az Orbán Viktor által jegyzett egyetértési nyilatkozat miatt; vagyis azért, mert a kormány határozatot hozott arról, hogy a nyilatkozatot „jól látható helyen ki kell helyezni” a központi államigazgatási szervek, továbbá a katonai szervezetek által használt középületekben.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a Népszabadságnak azt nyilatkozta, először azt hitte, hogy „ez egy vicc”. – 1945 után egyetlen miniszterelnök sem engedte meg magának Nyugat-Európában, hogy a politikai credóját kifüggesztessék közintézmények falára – mondta. A párt közleménye szerint a kormány hűségnyilatkozatot követel a független állami intézményektől, ez „a kormányzati szándék a XX. századi magyar történelem legrosszabb korszakait idézi”. A Jobbik szerint a „rossz emlékezetű forradalmi munkás-paraszt korszakot” idézi a kormány döntése. Mirkóczki Ádám szóvivő úgy fogalmaz: a Jobbik eleinte tréfának vélte a politikai nyilatkozat kifüggesztéséről szóló kormányhatározatot, amely a párt politikusait arra az időre emlékezteti, amikor „Lenin, Sztálin, Rákosi és Kádár arcképei mellett hirdettek hasonló dokumentumokat”.

Nagy Anna kormányszóvivő viszont úgy véli: nem történt semmi olyan, amitől azt éreznék az emberek, hogy rájuk erőltetnek valamit. „Még soha nem volt akkora szükség az összefogásra, a közös értékek megjelenítésére, hogy a demokrácia mint erős pillér jelenjen meg ebben az országban, mint most”– tette hozzá.

Az ellenzék leghatásosabb fegyvere az irónia maradt.

Tizenkét szocialista képviselő, köztük Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Mesterházy Attila, törvényjavaslatot nyújtott be a Nemzeti Együttműködés Rendszerét Megtestesítő Személy iránt érzett szeretet, hűség és hála kifejezéséről címmel. A javaslat szerint Orbán Viktor fényképét és életrajzát ki kellene függeszteni minden állami intézményben, és lehetőség szerint díszkivilágítást adni neki. Május 31-e, Orbán Viktor születésnapja nemzeti ünnep lenne.

A benyújtott törvényjavaslat itt olvasható