Nyelvtanulás - hátul a sorban

A 2005. évi mikro cenzus adatai szerint a 15 éves és idősebb népességnek csupán az egynegyede beszélt valamilyen idegen nyelvet. Az Eurostat 2007. évi önbesoroláson alapuló felvétel is hasonló eredményre jutott.

Eszerint Magyarország az idegen nyelvet nem beszélők 74,8 százalékos arányával magasan vezet az unió országai között. Ezt a nagy lemaradást szakemberek részben a nyelvi elszigeteltséggel magyarázzák. Pedig a közoktatásban a Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében legalább egy – élő – idegen nyelvet kötelező tanulnia minden diáknak a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig. A gimnáziumokban, valamint azokban a szakközépiskolákban, ahol ennek feltételei adottak, két idegen nyelv oktatása kötelező (a második nyelv lehet holt nyelv is).

Ezzel együtt is - a nemzetközi összehasonlításból kitűnik, hogy -
Magyarország az általános iskolai nyelvoktatás tekintetében annak ellenére a sereghajtók között helyezkedik el az EU tagállamai között, hogy az egy főre jutó nyelvek száma emelkedett az elmúlt évtizedben. A középfokú oktatásban a hazai teljesítmény szintén az EU-27 átlaga alatt található, bár az elmaradás itt már kisebb. Ugyanakkor az általános iskolában és a középfokú oktatásban együttesen Magyarországon a legalacsonyabb a három nyelvet tanulók aránya (0,2 százalék), míg Ausztria és Írország után az egyik legmagasabb a csupán egy nyelvet tanulóké (74 százalék).

Érdekes és bíztató lehet, hogy van, ahol már nagyon kicsi gyermekek is
elkezdenek nyelveket tanulni idehaza. A 2008/2009 tanévben az óvodások 7 százaléka (összesen csak 24 ezer gyermek) tanult valamilyen idegen nyelvet - igaz, túlnyomó többségük (20 ezer fő) nemzetiségi nyelvoktatásban.

Az általános iskolákban jelentősen emelkedett az elmúlt 20 évben a
nyelvtanulók száma. 2008-ban az általános iskolák nappali tagozatain 590
ezren, az összes tanuló 75 százaléka tanult idegen nyelvet (az elsősök 32
százaléka, a felső tagozaton pedig csaknem mindenki). Sajnálatos azonban, hogy közülük egy nyelvet 96 százalék, két nyelvet pedig csak 4 százalék tanult.

A nyelvtanulók száma a legnagyobb mértékben a szakiskolai képzésben
emelkedett, 1989 és 2008 között több mint négyszeresére. 2008-ban a 134 ezer szakiskolás közül 103 ezer fő tanult valamilyen idegen nyelvet, 99 százalékuk csak egyet.

A gimnáziumokban és a szakközépiskolákban a nyelvtanulók száma eltérően alakult. 2008-ban a 203 ezer nappali tagozatos gimnazista 99 százaléka tanult valamilyen idegen nyelvet, túlnyomó részük kettőt. Ugyanakkor a szakközépiskolákban a nappali tagozatra járóknak kisebb aránya, 91,5 százaléka (216 ezer) tanult idegen nyelvet, túlnyomó többségük azonban csak egyet.

A felsőfokú diploma megszerzéséhez a jogszabály előírja legalább egy
nyelvvizsga megszerzését, de az egyes intézmények – a képzési területek, szakok függvényében – ennél szigorúbb követelményeket is támaszthatnak.

Ennek ellenére tavaly a végzősök negyede az előírt nyelvvizsga hiánya miatt nem kapta meg az oklevelét. Igaz, a nyelvtanulást elsősorban közoktatási feladatnak tartják, előnyt is jelent(enek) a nyelvizsga(k) a felvételinél.

Ez tükröződik abban is, hogy miközben a 1989 és 2000 között a hallgatói
létszám a két és félszeresére nőtt, a nyelvet tanulók száma csak 33
százalékkal emelkedett. Az ezredfordulótól pedig a nyelvtanulók száma
stagnált, majd csökkent. 2008-ban a nem nyelvszakos nyelvtanulók száma 64 ezer volt (az összes nappali tagozatos 26 százaléka).
Persze nem csak az iskolákban tanulnak nyelveket a magyarok. 1989-ben az iskolarendszerű képzéseken kívül a művelődési otthonokban közel 85 ezren, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat keretei között 58,5 ezren tanultak valamilyen idegen nyelvet. Ugyanakkor az utóbbi években a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének 50 tagiskolájában évente csak mintegy 70 ezer tanuló vesz részt valamilyen nyelvi képzésben. Ezek kívül jelentős, bár pontosan nem ismert azoknak a száma, akik magántanártól vesznek órákat.

A rendszerváltás utáni években a töredékére csökkent az oroszul tanulók
aránya, és az 1990-es évek végére már csak az ötödik leggyakrabban
választott nyelv lett. Ezzel párhuzamosan nőtt az angol és a német
kedveltsége.

munkaerőpiacon eladható tudásnak nálunk is egyre nagyobb jelentőséggel bíró részét képezi a nyelvismeet. A Központi Statisztikai Hivatal összeállítása a hazai nyelvtanulás helyzetét igyekszik feltárni - az adatok fényében.Világgazdaság Online-->