Tompítanák a kiszivárogtatási botrányt

Ezek közül mintegy 15 ezer volt titkos, körülbelül 120 ezer pedig bizalmas jelzésű. Egyelőre úgy tűnik, a legtöbb állam, amelynek diplomáciájáról vagy vezetőiről nyilvánosságra került az amerikai diplomaták és a hírszerzés véleménye, a titkosság pártján vannak.

A francia és az orosz kormányszóvivő is szolidaritásról és diszkrécióról biztosította az Egyesült Államokat, Berlin nem kommentált, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök pedig csupán annyit mondott: jót nevetett azon, hogy inkompetensnek és felfuvalkodottnak jellemezték. A színfalak mögött azonban az amerikaiaknak súlyos bizalmi válság elkerülésén kell dolgozniuk.

A jelentésekből kiderül többek közt, hogy Irán 2006-ban mentőautókkal szállított fegyvert a Hezbollahnak. Fény derül arra, hogy az Egyesült Államok a hivatalosan kommunikáltnál jóval bizalmatlanabb Törökországgal szemben. A legnagyobb botrányt viszont az okozta volna, ha Kadhafi líbiai elnök nem küldött volna vissza Oroszországnak nagyobb mennyiségű veszélyes uránt, miután egy ENSZ-konferencián megsértődött, hogy nem állíthatja fel sátrát New Yorkban. Magyarországról is kerültek fel dokumentumok.