Januártól hatályát veszíti a lobbitörvény

Emlékeztetett, hogy a lobbitörvényt a társadalmi részvételről szóló törvény helyezi hatályon kívül januártól. A parlamenti államtitkár kiemelte, hogy egyetlen párt sem nyújtott be olyan módosító javaslatot, ami jelenlegi formájában, hatályában fenntartotta volna ezt a szabályozást.

Az Országgyűlés hivatalának statisztikái szerint a lobbitörvényt alapján bejelentendő lobbiesemények száma negyedévenként 20-25 körül mozgott. Ez csupán apró töredéke annak, ami lobbitevékenységként megvalósulhatott.

Mint az államtitkár kifejtette: lobbiesemény lehet, amikor egy lobbista meglátogatja a döntéshozót irodájában, vagy akár telefonon egyeztetnek valamilyen kérdésről. Ugyanakkor a jogszabály tartalmazott indokolatlan rendelkezéseket. Erre példaként említette, hogy indokolatlanul előnyben részesítették a lobbistákat az érdekképviseleti szervekkel szemben, hiszen egyedi döntések meghozatalakor kötelező volt a lobbistákat fogadnia a döntéshozónak, míg egy társadalmi érdekképviseletet, szakszervezetet, kamarát nem. Így aránytalanság lépett fel a fizetett lobbisták javára a közérdekből önkéntesen tevékenykedő szervezetekkel szemben - emelte ki.

Arra a felvetésre, hogy nem tart-e a kormány attól, a szabályozás hatályon kívül helyezésével átláthatatlanná válnak a lobbitevékenységek azt mondta, hogy az előző törvény rossz irányból fogta meg a lobbitevékenységet.

Kirakattörvény volt, ami a közbeszéd szintjén alkalmas volt annak a látszatnak a keltésére, hogy a kormány a korrupció ellen fellép, de valójában semmiféle eredményre nem vezetett - summázta a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: nem lettek tisztábbak a közpénzügyek.

A társadalmi részvételről szóló törvény arra törekszik, hogy a lobbitörvényhez képest jobb megoldásokat találjon - mutatott rá.

További lépésként említette Papcsák Ferenc korábbi elszámoltatási kormánybiztos javaslatát a köztávolság tartás jogintézményéről. Ennek az a lényege, hogy akik közpénzhez szabálytalanul jutnak, vagy azzal szabálytalanul bánnak, illetve valamilyen korrupciós ügybe keverednek, azokat a későbbiekben tartósan eltiltják, hogy a közpénzhez jussanak akár közbeszerzési eljárásban, akár beszállítóként, vagy köztisztviselőként.

Aki egyszer az állammal szembeni tisztességes eljárás követelményeit megszegi, és ez jogerősen kimondatik, ne legyen lehetősége a továbbiakban közpénzekhez jutni.

A lobbitörvényt a parlament 2006.februárjában fogadta el, és szeptember 1-jén lépett hatályba. A jogszabály többek között azt rögzítette, hogy a lobbitevékenység a közhatalmi döntések tartalmát befolyásoló, üzletszerűen végzett tevékenység. A közhatalmi körbe tartozik a parlament, a kormány - és annak szervei -, valamint a helyi önkormányzatok. Szakértők már 2006. augusztusában kétségesnek tartották a lobbitörvény sikerét.