A nagykövetségi memo szerint egy „fontos pozícióban lévő informátor” közölte az amerikai diplomatákkal, hogy a Kommunista Párt politikai bizottságának vezető tagjai követelték a Google elleni akciót. A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott titkos iratok szerint a megrendelők közé tartozott az ország ötödik legrangosabb politikusa, Li Csangcsun propaganda vezető, valamint Zsu Jongkang, a hírszerzés feje.
Az iratok szerint a Kínában dolgozó amerikai diplomaták nem voltak biztosak abban, hogy a kínai elnök, illetve a miniszterelnök tudott-e az akció elrendeléséről. Az AP szerint ugyanakkor a kiszivárogtatott dokumentumok valóságtartalmát semmi nem bizonyítja, mert sem a kínai, sem az amerikai fél nem nyilatkozott az ügyben, sőt, a dokumentumokban megnevezett informátor a The New York Times érdeklődésére tagadta, hogy tudomása lett volna az ügyről.
Mindenesetre a Google a támadássorozatot követően titkosította webmail rendszerét és közölte; a jövőben nem veti alá a pekingi cenzúrának a kínai keresőoldalát. A kínai felhasználókat a Hongkongban bejegyzett portáljára irányította át, és azzal is fenyegetett, hogy teljesen kivonul a kommunista országból. A két fél végül megegyezett a Google további kínai működését illetően. A támadásokat követően a sajtónak nyilatkozó információbiztonsági szakemberek hangsúlyozták, hogy a hacker akciót csak magasan képzett és koordináltan működő csapat hajthatta végre, a kínai állam esetleges részvételének lehetősége már ekkor felmerült.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.