Gőzerővel halad a kormány - de merre is?

A választási kampányban sem sűrűn fordult elő politikai vita a leendő ellenzék és a majdani kormánypárt között, és a helyzet nem változott a kormányalakítás után sem: a nyilvános viták az Országgyűlés falain belül maradtak.

Szerda este számos témában "feszült" egymásnak Kovács államtitkár és Kovács alelnök. Így szóba került, hogy mennyire tudja elkerülni Magyarország a göröghöz hasonló csődhelyzetet; milyenek lesznek a régóta várt strukturális reformok; diszkriminálja-e a kormány a külföldi befektetőket; mi a helyzet a demokrácia és a demokratikus ellenőrzési mechanizmusok terén; mi indokolja a médiatörvényt?

A moderátor Ellen Bos, az Andrássy Egyetem politológusa volt. A vita résztvevői Kovács László MSZP-s politikus, Kovács Zoltán, az Orbán-kormány kommunikációért felelős államtitkára, Lengyel Márk médiajogász, Jan Mainka a Budapester Zeitung alapítója, és Arne Gobert jogász.

Ellen Bos felvezetésében elmondta: míg egyesek úgy vélik, jelenleg a demokrácia válságát éljük meg Magyarországon, addig mások az 1989-es rendszerváltás kiteljesedéseként élik meg a most zajló folyamatokat.  A vita során a gazdasági válságot, a kormány reform programját, a politikai reformokat, valamint a médiatörvény vitatják meg.

Kovács Zoltán államtitkár elmondta: egy pártszövetség kétharmados többségre tett szert, így megvalósíthatja az elmúlt húsz év tapasztalataiból  következő, ambíciózus célt. Az ország utat tévesztett, az országnak szakítania kellett az illúziókkal, megkezdve a tettek korszakát. Ez különösen a 2010-et megelőző nyolc év fényében fontos, hiszen ez időszak alatt Magyarország vezetőből sereghajtóvá vált. 2006-ban pedig a kormány saját népe ellen fordult - szögezte le az államtitkár.

Kovács László leszögezte: amikor Magyarország első körben kezdett az uniós csatlakozásról tárgyalni, úgy látta, nincs messze az idő, amikor teljes jogú uniós tagállammá válhat Magyarország. Ma azonban úgy látszik, a távolság növekedett, növekedtek a társadalmi különbségek a legfelső és a legalsó társadalmi rétegek között, komoly sebeket kapott a jogállamiség és megrendültek Magyarország nemzetközi pozíciói. Tény, hogy a Fidesz nem nyerhette volna meg a választásokat ilyen nagy fölénnyel, ha nem követ el komoly hibákat az előző, szocialista kormány. Szintén közrejátszott ebben a gazdasági válság. Megszorítás nélkül nem működhet a válságkezelés, ez minden más, uniós tagállam számára nyilvánvaló. 2006-ban pedig a rendőrség távolról sem békés tüntetők ellen lépett fel. Ilyesmire amíg Belgiumban dolgozott, számos eset volt.

Lengyel Márk elmondta: mindössze 13 hazai tévécsatornát jegyeztek be magyar székhelyűként abból a 70-ből, amelyek a magyar nézők számára sugároznak. Úgy tűnik, a médiavilágban a regionális csomópontok nem Budapesten, hanem a környező országokban alakultak ki. Magyarországnak ezért fel kell zárkóznia a többi tagállamhoz.

Jan Mainka szavai szerint nagy reményekkel jött Magyarországra, a rendszerváltás előtt. Keserű tapasztalat volt, hogy az ország újra és újra visszaesett 1989-et követően, a strukturális reformokat meghirdették, de soha nem valósították meg, holott Magyarország pozíciója optimális, ami az intelligenciát illeti. Az országnak most lehetősége nyílt kreativitása kiélésére, ezért fantasztikus, hogy olyan kormány került hatalomra, amely megpróbálja a fenntartható fejlődés útjára vezetni az országot. A feladat nem egyszerű, óvakodni kell az előítéletektől.

Erre példa a különadó, amely elsőre visszatetszőnek tűnhet, de mi az alternatíva? Az, hogy a magyar emberek zsebébe nyúljanak, mint a korábbi nyolc évben. Hasonló a helyzet a médiatörvénnyel, ami semmilyen, a sajtószabadságot sértő momentumot nem tartalmaz, mégis hisztéria alakult ki előtte. Rendkívüli helyzetben rendkívüli megoldások szükségesek, ugyanakkor az országnak sok bepótolni valója van a vitakultúrát illetően.

Nagyot buktak a magyar bankok

Arne Gobert ügyvédként a legfontosabbnak azt tartja, mit gondolnak az ügyfelei, a befektetők. Az általános kép bizonytalan, így a jó hírek is eltűnnek. A beruházói konferenciákon nem a magyar adókról kérdeznek a cégek, hanem a jogállamiságról és az alkotmányról. Ha egy uniós tagállam kapcsán ez merül fel először, az gondot jelent. A bizonytalanság egyik oka a Lex Mol, egy törvénnyel kisajátítottak egy vállalatot, ez pedig félelmet kelt a befektetőkben, hiszen ilyen eszközöket más tagállamok nem alkalmaznak. Az államháztartás helyzetén javítani kell, de a tárgyalás nélküli, visszamenőleges adóbevezetés rossz fényt vet Magyarországra.

Kovács Zoltán a gazdaságról szólva elmondta: a kormány látszólag rendezett körülmények között vette át az ország irányítását, megindult egy pozitív folyamat. Ugyanakkor a tavalyi költségvetés nem volt tartható, emiatt volt szükség az elmúlt kilenc hónap intézkedéseire. A válság nem csak azt mutatta meg, hogy a magyar gazdaság beteg, hanem azt is, hogy a jogi keretekkel is komoly problémák vannak. Demokratikus országban nem lőhet a rendőrség békés tüntetőkre. De ennél fontosabb, hogy 2009-re olyan, a politikát segítő rendszer épült ki, amelyben a korrupció intézményessé vált. A jogrendszer gyengeségei és a visszaélések indokolják a mostani intézkedéseket. Egy sor átmeneti döntést kellett hozni azért, hogy a korábban privilégiumokat élvező cégek részben vegyék ki a részüket az átalakításból.

Kovács László elmondta: a Bokros-csomag kemény intézkedéseket tartalmazott, akkor a Fidesz azt állította: a második világháborúhoz hasonló pusztításához hasonló eredménnyel járt. Majd amikor átvették a kormányzást két hónap múlva a világ egyik legstabilabb gazdaságának nevezték Magyarországot. Hasonló következett be 2010-ben: igaz ugyan, hogy Magyarország világrekorder az államháztartási hiány csökkentésében, de ez a Bajnai-kormánynak köszönhető és nem a Fidesznek, ami két hete kormányzott, amikor ezt a kijelentést tette. Az idei költségvetést ugyan kisegítik a nyugdíjpénzek, de kétséges a büdzsé jövőbeni fenntartása. A korrupció kapcsán úgy fogalmazott: a két oldalnak azonos számú korrupciós ügye van, csakhogy a szocialisták a Fidesz ügyeit hamar elfelejtik.

Arne Gobert szerint a befektetők máshogy látják a helyzetet, hiszen azt látják, hogy cégeik ügyébe avatkoznak be. Az éves nyereség hatvan százalékát kitevő adók komoly terhet jelentenek a cégeknek és bizonytalanságban tartják őket, ez pedig csökkenti a jogbiztonságot. És ma is történnek kérdéses dolgok, például az NFÜ komplex pályázatot hirdetett karácsony előtt, majd január 7-én győztest hirdetett, mindössze egy ajánlatból. Az NFÜ közlése szerint ez nem gond.

Kovács Zoltán erre úgy reagált: a legfontosabb teendőjük a pályázati eljárások egyszerűsítése. Ez hosszú folyamat, amiben az alkotmány átalakítása fontos részt képvisel. Hozzátette: nem a valódi magánnyugdíjpénztárakat "bántották", itt olyan modellről van szó, amely kötelező magánpénztári tagságot hozott létre, a rendszerről pedig bebizonyosodott, hogy rossz. Az utóbbi években minden harmadik forint hiányzott a rendszerből. Ezt a pénzt nem fogják felélni, eltőzsdézni, hanem az államadósság csökkentésére fordítják. 

Kovács László szerint ugyanakkor elegánsabb lett volna, ha ezeket a pénzeket az önkéntes nyugdíjrendszerbe teszik át. Az pedig majd kiderül, hogy valóban az adósságra fordítják-e, mert most úgy tűnik, hogy inkább a folyó költségekre. A volt adóügy biztos elmondta: a Bokros-csomag kemény intézkedéseket tartalmazott. Akkor a Fidesz azt állította: a második világháborúhoz hasonló pusztításához hasonló eredménnyel járt. Majd amikor átvették a kormányzást két hónap múlva a világ egyik legstabilabb gazdaságának nevezték Magyarországot. Hasonló következett be 2010-ben: igaz ugyan, hogy Magyarország világrekorder az államháztartási hiány csökkentésében, de ez a Bajnai-kormánynak köszönhető és nem a Fidesznek, ami két hete kormányzott, amikor ezt a kijelentést tette. Az idei költségvetést ugyan kisegítik a nyugdíjpénzek, de kétséges a büdzsé jövőbeni fenntartása. A korrupció kapcsán úgy fogalmazott: a két oldalnak azonos számú korrupciós ügye van, csakhogy a szocialisták a Fidesz ügyeit hamar elfelejtik.

Bürokratikus terhek, adóreform, különadó

Kovács László szerint ez az adóreform nem adóreform, hiszen bruttó 300 ezer forint felett nőtt a jövedelem, 300 ezer forint alatt viszont csökkent. Az egészségügy és az oktatás területén az önfenntartó rendszerek működését vizitdíjjal és tandíjjal próbálta meg elérni az MSZP, ám azok létjogosultságát pont egy Fidesz által kezdeményezett népszavazás akadályozta meg. Egyelőre nőtt a munkanélküliség, ahelyett, hogy új munkahelyek születtek volna, nem látni, miből lesz itt egymillió munkahely. Türelmetlen az ország és különösen a befektetők a reformokkal, átszervezésekkel kapcsolatban.

Kovács Zoltán, az Orbán-kormány kommunikációért felelős államtitkára szerint a kormányzati közigazgatási rendszer törvényességének helyreállítása és a bürokratikus terhek csökkentése megkezdődött annak érdekében, hogy Közép-Európa legversenyképesebb gazdasága jöjjön létre illetve álljon vissza, hiszen az ezredforduló környékén már egyszer fennállt ez a státusz. A kormányváltás óta 170 törvény született, az átalakítás gőzerővel halad. Kovács szerint a nagyvállalalatokra kivetett különadó feladata az, hogy azok a szegmensek is vegyék ki arészüket az állam megújításának költségeiből, akik a szokásosnál nagyobb mértékben vették ki az állam áldásos tevékenységéből is a részüket.

Arne Gobert szerint a különadó elvileg nem lehet diszkriminatív, mert minden ágazati résztvevőre azonosan vonatkozik. Ám mégis van három olyan magyar lánc, akikre valamiért a törvény nem vonatkozik: sikerült úgy átalakítani a struktúrájukat, hogy ne kelljen adót fizetniük, tehát ebből a szempontból mégis diszkriminatív.

Kovács László válaszában kifejtette: az arányosnak nevezett adóreform nem reform, hiszen 100 ezer forint 84 százaléka nem biztosítja ugyanazt a megélhetést, mint egymillió forint 84 százaléka. Az egykulcsos rendszer a korábbi szovjet blokk országaiban vált divatossá, nyugaton mindenhol a progresszív személyi jövedelemadó az elfogadott.

Demokráciaválság

Ellen Bos következő kérdése a demokráciaválságra vonatkozott. Miért van ilyen sürgősen új alkotmányra és miért kell ilyen gyorsan, még a magyar elnökség alatt lezárni a létrehozását?

Kovács Zoltán szerint nincs Magyarországon demokráciaválság. Magyarország az utóbbi 20 évben csak az illúziók szintjén közelített a nyugati demokráciákhoz, de súlyos koloncként cipeli magával a régi struktúrák terheit. Németország keleti felének integrálása nagyon komoly konfliktusokhoz vezetett. Ezekkel Magyarországnak egyedül kell megbirkóznia, ezért is kell a régi "sztálinista" alkotmányozás örökösét megszüntetni. Ráadásul az 1989-es alkotmány csak átmeneti alkotmánynak készült, csak épp 22 éve nem készült helyett új.

Jan Mainka szerint sokféleképpen lehet magyarázni az eseményeket: az Alkotmánybíróság jogkörét lehet, hogy korlátozták, de lehet, hogy sok minden így került a helyére, hiszen az Ab-nek túl sok mindenre volt felhatalmazása és ez sokak számára zavaró lehetett.

Lengyel Márk médiajogász szerint a médiaszektor már túl van egy új alkotmányon, hiszen a médiatörvény körüli mizéria egy alkotmánymódosítással kezdődött. Bekerült a közszolgálatiság fogalma és erre alapult az új szabályozás.

Kovács László szerint azok a szocialista politikusok, akik érzékelték annak idején az egypártrendszert, maguk kezdtek el dolgozni a többpártrendszer létrehozásán. Amikor az MSZP és az SZDSZ 72 százalékot szerzett 1994-ben a parlamentben, maguk kezdeményezték, hogy alkotmányozni csak 80 százalékos elfogadással lehessen. A Fidesz ezzel szemben egy erős pártot szeretne hatalmon látni, akik egymagában dönti el, mi a jó az országnak. Ezzel de facto egypártrendszer felé halad az ország, ami nem csak baloldali, de konzervatív politikai körök nemtetszését is kiváltotta nyugaton.

Kovács Zoltán szerint az intézményrendszerben nem fog jelentős változást hozni az új alkotmány. Része lesz egy olyan gazdasági fékrendszer, ami megteremti annak a garanciáit, hogy az a fajta gazdasági politizálás, ami egyszer már a tönk szélére juttatta Magyarországot, még egyszer ne fordulhasson elő. A népszavazás lehetőségének felvetésére Kovács úgy reagált: a népszavazás kérdése nyitott, de a parlament hatáskörébe tartozik eredetileg. Magánvéleménye szerint viszont ez a kérdés túl bonyolult ahhoz, hogy népszavazásra lehessen bocsátani. A kétharmad nem pusztán lehetőség, hanem felelősség is.

Médiatörvény

Ellen Bos szerint rendkívül éles kritikák érték a magyar médiatörvényt karácsony körül, sőt az elnökség első napjaira is rávetette árnyékát. De valóban szükséges volt-e ilyen hamar, ilyen kemény viták árán bevezetni?

Lengyel Márk szerint Magyarország lépéskényszerben volt, hiszen az Unió 2007-ben szabályozta az audióvizuális tevékenységeket. Ezeket 2009-ig kellett volna átültetni a hazai jogrendszerbe, ám ez nem történt meg. Zajlik az országban a digitális átállás, ami egy teljesen új törvényi szabályozást tesz szükségessé. Az új törvény azonban hosszú, nehézkes: két hét kellett hozzá, mire sikerült értelmeznie.

Jan Mainka több szakértővel és jogásszal is átnézte az anyagot, hogy a törvény valóban korlátozza-e a magyar sajtószabadságot, ám semmi ilyesmit nem talált. Igaz az sem derült ki, mit is kéne ahhoz tenni, hogy ilyen nagy összegű pénzbírságot kapjon valami.

Arne Gobert szerint ugyanakkor pont az a baj, hogy a paragrafusok nem egyértelműek, nem világosak, mit is büntetnek és milyen mértéket. Viszont furcsállotta, hogy a törvényt, amelynek megértéséhez hetek kellenek, másnap már a szétszedtek az újságok.

Kovács László szerint a szocialista kormányzás alatt a médiabizottságokban a 50-50 százalékos paritás és a konszenzus volt a jellemző, most a Fidesz alatt a kétharmados erőfölény érvényesül. A médiatörvény módosításának végső elfogadása azonban Neelie Kroes uniós biztos véleményén és a Parlament szavazatain múlik majd

Kovács Zoltán szerint a szólás- és sajtószabadság fontos értékek, ezért esett neki ilyen erővel az ellenzék a médiatörvénynek, ugyanakkor ez a törvény nem veszélyezteti a fenti értékeket. Valóban nem liberális, de a világon sehol nincs olyan rendszer, ahol a sajtó magát szabályozza.