Megbénult az egyiptomi gazdaság - Ma egymilliós tüntetés

Egymilliós tüntetésre készülnek ma a Mubarak távozását követelők – Az olaj- és a terményárak is nőnek a válság miatt

NVZs

2011.02.01, 07:00

Minden eddiginél nagyobb, egymilliós tüntetésre készülnek ma, az eredetileg a korrupció, az elnyomás, az alacsony életszínvonal elleni fellépésként indult tömegmegmozdulások nyolcadik napján Egyiptomban. Ahol az üzleti élet gyakorlatilag már anélkül is megbénult, hogy általános sztrájkot hirdettek meg. A forrongások terjedésétől is tartva a globális piacok is megszenvedik a pattanásig feszült helyzetet.

Tegnap is vadászrepülőgépek, katonai helikopterek köröztek Kairó fölött, miközben ismét tízezrek vonultak az utcákra és maradtak ott a délután három órakor kezdődő kijárási tilalommal dacolva. A rendőröket visszarendelték a fővárosba, ahol tankokkal megtámogatva a katonaság járőrözik.

A tüntetők ultimátumot intéztek a hadsereghez, február 3-i határidőt adva arra, hogy a katonaság átálljon a tüntetők oldalára. Ez kibillentheti a helyzetet a jelenlegi bénultságból: Hoszni Mubarak elnök láthatóan nem mer vagy nem akar komolyan rátámadni a tüntetőkre, akik továbbra is többé-kevésbé békés úton képzelik el az elnök távozását. A tüntetők között is láthatók már repedések: habár vasárnap este még olyan jelzések jöttek, hogy a Moszlim Testvériség Szervezet is támogatja az ellenzéki Mohamed el-Baradeit, tegnap már voltak olyan hírek, hogy a lakosság ötödét tagként tömörítő moszlim szervezet nem ad felhatalmazást a tárgyalásokra a múlt hét végén Kairóba visszatért Baradeinek. Mubarak külföldről – Washingtonból, Londonból, Brüsszelből – is mind erőteljesebb jelzéseket kap, hogy engedje a reformokat, a demokrácia kibontakozását az országban. Az EU külügyminiszteri tanácsa tegnapi – lapzártánkkor még tartó – ülésének napirendjén is kiemelten szerepelt Egyiptom és általában a térség helyzete.

A katonák mellett a tüntetők által verbuvált, önszerveződő „polgárőrök” is próbálják megakadályozni a fosztogatásokat, rablásokat, ám – ahogy például a BBC kairói tudósításában látható volt – a Tahrir tér mögötti bevásárlóközpontot teljesen kifosztották, sok a kiégett vagy félig kiégett épület a városban. Tegnap délután már a vasúti közlekedés is leállt.
A tőzsde ma is zárva marad, immár harmadik napja – jelentette a BBC. Kérdés, mikor nyitnak ki újra a bankok, miután Hisham Ramez jegybanki alelnök a Bloombergnek korábban azt mondta: a központi bank naponta értékeli a biztonsági helyzetet, s ez alapján dönt.

Az egyiptomi államkötvények CDS-felára az egekbe szökött (a Bloomberg jelentése szerint 432,5 pontra), ennek eredményeként az egyiptomi adósságot ma már kockázatosabbnak ítélik, mint az irakit. Ez komoly csapás az ország számára, amelynek az idén 46,8 milliárd dollárnyi adóssága jár le. Tegnap a Moody’s is lépett: egy szinttel leminősítette az egyiptomi államadósságot, amelynek a besorolása így Ba2 lett (ez már bóvli kategóriának minősül, abból sem a legjobbnak), s maradt a negatív kilátás. Bár ez volt a nyolc napja kitört egyiptomi megmozdulások óta az első leminősítés, de nem az első hitelminősítői jelzés: a Fitch múlt pénteken változtatta meg a besorolás stabil kilátását negatívra, ez leminősítést valószínűsít.

Az egyiptomi események továbbterjedésétől tartva tegnap ismét emelkedtek a nemzetközi olajárak. A brent kőolaj hordónkénti ára estére száz dollár fölé emelkedett (ilyen magas 2008 októbere óta nem volt). Pedig a Vörös-tengert a Földközi-tengerrel összekötő Szuezi-csatornán, illetve a kőolajvezetékeken egyelőre nem volt nagyobb fennakadás. Bár – mint a Reuters tudatta – a kikötői szolgáltatások tegnap már akadoztak.
Mindez a globális mutatókra is negatívan hatott. Az európai tőzsdéken estek a légitársaságok és az utazási irodák részvényei, például a Lufthansáé 1,9, a Thomas Cooké pedig 4,7 százalékkal.

Az olajon kívül más fontosabb nyersanyagok is drágultak: a búza 1,1 százalékkal (Egyiptom az egyik legnagyobb búzaimportőr a világon). A réz és az ezüst ára is emelkedett, igaz, az aranyé a pénteki jelentős növekedés után valamelyest mérséklődött hétfőn. Az egyik legfőbb bevételi forrásnak számító idegenforgalom kára is több milliárd dollárra rúghat majd végelszámoláskor, ám emellett óriási kiesést szenved amiatt, hogy az utazási irodák és a légitársaságok sorra mondják le útjaikat, több nagy vállalat is felfüggesztette termelését tegnap. Az távirati iroda példaként említi a Heineken sörgyárat, az Akzo Nobel vegyipari vállalatot, az Unilevert, a Nissant, a General Motorst. A bankok egyelőre kitartanak, csupán a brit Barclay’s jelezte, hogy bezárja mind a 65 fiókját az országban.