Eltűnhetnek a belvárosokból az autók

Kiszorulhatnak az európai belvárosokból a belső égésű motorral üzemelő autók, ha valóra válnak az Európai Bizottság jövő héten bemutatandó fehér könyvében vázolt elképzelések. A Handelsblatt információi szerint Brüsszel 2030-ig felére csökkentené az ilyen gépkocsik arányát a belső zónákban, 2050-ig pedig teljes egészében száműzné azokat.
A bizottság emellett átalakítaná az üzemanyagokra vonatkozó adórendszert is: az adó mértékét minimum 50 százalékban az adott üzemanyaghoz kapcsolódó károsanyag-kibocsátás alapján állapítaná meg. Így például a dízelre nagyobb adóterhelés jutna, mint a hagyományos üzemanyagokra.

Ha a terv valóra válna, az egyben az elektromos autók előretörését jelentené, amelyek vásárlását már jelenleg is támogatják néhány tagállamban. Ennek módja azonban még eltérő: míg például Nagy-Britanniában pénzbeni szubvencióval próbálják az igen drága villamos gépkocsik iránti keresletet felfuttatni, addig Németország a közvetlen anyagi támogatás kerülését javasolja. Mint azt Peter Ramsauer német közlekedési miniszter az uniós közlekedési miniszterek gödöllői tanácskozásán februárban elmondta, ehelyett közvetett ösztönzőket kellene alkalmazni. Engedélyezni lehetne például a közlekedést a buszsávon, és az elektromos autók esetében enyhíteni lehetne az amortizációra vonatkozó szabályokon is. Ramsauer emellett uniós szintű szabályozást javasol a kérdésben a tagállamok közötti „támogatási verseny” elkerülése érdekében.

A villamos autók terjedésének elősegítése egybecseng az EU azon céljával, amelynek értelmében 2050-ig 80-95 százalékkal csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását a kilencvenes évek eleji szinthez képest – az ehhez vezető utat bemutató dokumentumot tegnap hozta nyilvánosságra az EB. „El kell kezdenünk bevezetni az áttérést egy versenyképes, de kevesebb szén-dioxidot kibocsátó gazdaságra. (…) Ehhez nem kell újabb technológiai áttörésre várnunk, a már bevált, ma is létező technológiák által is célhoz lehet érni” – mondta Connie Hedegaard, az EU illetékes biztosa.

Annak érdekében, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-ig minimum 80 százalékkal lehessen lenyomni az EU-n belül, 2020-ig 25, 2030-ig 40, 2040-ig pedig 60 százalékos „visszavágást” kell elérni, amelyben minden gazdasági szektornak szerepet kell vállalnia. Ez változás ahhoz képest, hogy az unió eddig ennél kisebb, 20 százalékos csökkenést tűzött ki célul 2020-ra. Az új, a korábbinál ambiciózusabb terv megvalósításához az is szükséges, hogy az energiahatékonyság 20 százalékkal javuljon kilenc éven belül.