Akár féléves határellenőrzések - Radikálisan átalakulhat Schengen

A brüsszeli testület javaslata szerint ezzel a lehetőséggel is csak rendkívüli események, például terrortámadás vagy tömeges menekülthullám megfékezése érdekében élhetne egy adott tagállam. Az öt nap elteltével pedig ismét meg kellene nyitnia a határokat vagy pedig kérnie kellene az Európai Bizottság, illetve a többi tagállam kétharmados többségi beleegyezését az intézkedés meghosszabbítására.

Amennyiben pedig előre tervezett események (például labdarúgó Európa-bajnokság vagy valamilyen csúcstalálkozó) biztosítása miatt állítaná vissza a határellenőrzést egy adott tagország, akkor már előzetesen kellene kérnie az Európai Bizottság engedélyét. Az akár 1–6 hónapig is tartó határellenőrzések bevezetéséhez szükséges brüsszeli jóváhagyást a rendkívüli eseményeknél alkalmazott metódushoz hasonlóan a tagállamok kétharmados többségi döntésének is meg kellene erősítenie.

A javaslat így radikálisan megváltoztatná a jelenlegi helyzetet, amely szerint az egyes tagállamok maguk dönthetnek a határok visszaállításáról, míg az Európai Bizottságnak csak konzultációs szerepe van. Az Európai Bizottság a határellenőrzések ideiglenes visszaállításáról szóló döntésekben valójában egyfajta vétójogot szeretne kapni. Az EU egyik fő vívmányának számító közös határ-ellenőrizeti rendszert jelenleg egyéni tagállami döntések alapján irányítják, ezt a helyzetet orvosolná a reform – indokolta a javaslatokat Michele Cercone, az Európai Bizottság szóvivője.

A schengeni rendszer átalakításának kérdése azután került napirendre, hogy az észak-arfikai menekülthullám kezelése kapcsán tavasszal Franciaország és Olaszország a schengeni rendszer módosítását kérte. Mint ismert, Olaszország úgy oldotta meg a menekültáradat kezelését, hogy az egész schengeni zónára érvényes hat hónapos tartózkodási engedélyt állítottak ki a menekülteknek. Ennek hatására több ezer menekült Franciaország felé vette az irányt, amelyre válaszul Párizs egy időre bevezette az ellenőrzéseket az olasz határon. A schengeni irányítás reformját sürgette az is, hogy Dánia – a kisebbségi kormányt kívülről támogató radikális, bevándorlóellenes párt nyomására – májusban ismét bevezette a vámellenőrzést határain.

Idei „légi” csatlakozásban bízik Románia

Megkönnyítheti Románia és Bulgária mihamarabbi felvételét a schengeni övezetbe az Európai Bizottság által javasolt új szabály, miszerint azt a tagállamot átmenetileg ki lehetne zárni a zónából, amely nem garantálja megfelelően a közös határok védelmét – nyilatkozta az Európai Bizottság szóvivője. Mint ismert, a két ország abban reménykedett, hogy már tavasszal tagja lehet a schengeni övezetnek, azonban több tagállam, köztük Francia- és Németország aggályai miatt meghiúsult a belépés, miszerint a külső határok ellenőrzésének bolgár, román kezekbe adásával jelentősen nőhet az illegális bevándorlás Nyugat-Európa felé. A német belügyminiszter a minap azt közölte, Berlin továbbra sem támogatja Románia és Bulgária teljes jogú tagságát. Hans-Peter Friedrich azonban azt elképzelhetőnek tartja, hogy a két ország fokozatosan lép majd be az övezetbe, vagyis a légi határok esetében hamarabb kerül sor a csatlakozásra. Bukarest abban bízik, a „légi” belépésre már az idén sor kerül. Az EU belügyminiszterei várhatóan szeptember 22-i ülésükön döntenek a kérdésben.