Orbán csak a villanykörték cseréjét bízná az iskolák működtetőire

Lázár János frakcióvezető a megegyezés szándékával nyitotta meg az ülést, amelyen összesen 10-12 vitás kérdést exponált, de ezek mindegyikére nem jutott idő a mindössze egyórás megbeszélésen. Jövő héten folytatni fogják. Ugyanakkor Hoffmann Rózsa szokásához híven utólag úgy értékelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kiállt a törvényjavaslat mellett.

A „kiállás” szó Hoffmann Rózsa sajátos értelmezését tükrözi, hiszen Orbán Viktor és a frakció most is úgy állt ki, hogy számos ponton változtatnának az eredeti elképzelésen. Kiderült például, hogy – a felzárkóztató osztályokon kívül – a képviselőcsoport a hároméves kötelező óvodáztatást illetően sem osztja Hoffmann Rózsa elképzeléseit. A miniszterelnök is puhítaná az oktatási államtitkárság javaslatát – írja a Népszabadság.

A parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke négyéves kortól tenné kötelező az óvodát, hiszen a középosztálybeli családok közül többen szívesen otthon tartják a gyerekeiket. Viszont Pokorni Zoltán már hároméves kortól különböző támogatásokkal ösztönözné a hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatását. A lapnak több, a neve elhallgatását kérő, az ülésen részt vevő képviselő azt mondta: Orbán Viktor e kérdésben Pokornihoz állt közelebb.

Az egész napos iskola kérdésében sem született még döntés: e tárgyban is érkeztek fideszes módosítók a törvényjavaslathoz, amelyek nem tennék kötelezővé ezt az iskolatípust, viszont támogatnák, hogy legyen ott, ahol erre igény és pedagógiai akarat van. Állítólag a miniszterelnök is egyetértett abban, hogy az egész napos iskolának csak akkor van értelme, ha az több, mint egyszerű gyerekfelügyelet.

A Népszabadság úgy tudja, Orbán Viktor kritikusan szólt a magyar iskolarendszerről, szerinte azért van szükség az államosításra, mert az iskolák között nagyok a különbségek, és egyenetlen a színvonal. Orbán kifejtette: az állam lesz a fenntartó, és az önkormányzatok legfeljebb visszaszerződhetnek az iskolák működtetésére. Azt is kifejtette, hogy mit ért fenntartáson: a tartalmi szabályozást (nemzeti alaptanterv), a pedagógusbérek finanszírozását, az igazgató kinevezését. „E szerint a működtetés nem jelent mást, mint a villanykörték cseréjét vagy a kéményseprő kihívását” – kommentálta egy forrás.