Gyermekszegénység: Magyarország szégyenkezhet

Minden harmadik gyerek nélkülözőnek számít ma Magyarországon, a 18 éven aluli magyarok 31,9 százaléka ugyanis nem fér hozzá a fejlett országokban használatos erőforrásokhoz, vagy nem tudja kielégíteni az ilyen országokhoz mért szükségleteit – derül ki az ENSZ gyermekjogi szervezete, az UNICEF által kedden Budapesten is bemutatott jelentésből. A fejlett gazdaságok gyermekjogi helyzetét vizsgáló Innocenti kutatóközpont a gyerekszegénység mérésére egy 14 pontból álló listát állított össze.

A lista tartalmazza a fejlett országokban elvárható szükségletkielégítéseket, és azokat az erőforrásokat, amelyekhez a gyerekeknek hozzá kellene férniük. Nélkülözőnek az a gyerek számít, aki a 14-ből kettőhöz, vagy többhöz nem fér hozzá.

A deprivációs index pontjai

1. napi háromszori étkezés
2. legalább naponta egyszer hús vagy hal, vagy ezek vegetáriánus megfelelője
3. minden nap friss gyümölcs és zöldség
4. a gyerek életkorának és értelmi szintjének megfelelő könyvek megléte (nem számítva a tankönyveket)
5. eszközök a szabadban végezhető szabadidős tevékenységekhez (bicikli, görkorcsolya, labda, stb.)
6. rendszeres szabadidős tevékenység (például úszás, hangszeren játszás, részvétel ifjúsági közösségekben, stb.)
7. szobában használható játékok (legalább gyermekenként egy, beleértve az oktató játékokat, az építőkockákat, társasjátékokat vagy számítógépes játékokat)
8. pénz az osztálykirándulásokon, és egyéb iskolai rendezvényeken való részvételhez
9. csendes, megfelelő méretű és megvilágítású hely a házi feladat elkészítéséhez
10. internet kapcsolat
11. néhány új ruha (ne mind használt legyen)
12. két pár megfelelő méretű cipő, ezek közül az egyik bármilyen időjárási viszonyok között viselhető
13. a barátok időnkénti meghívásának lehetősége, azért, hogy a gyerek otthonában játszanak, és egyenek valamit
14. a különleges események (például születésnap, névnap, vallási ünnepek) megünneplésének lehetősége

A felmérést 2009-ben végezték először, és újabb adatok sem állnak rendelkezésre, ezért ez tekinthető a legfrissebb és legjobb adatfelvételnek a témában – hangzott el az UNICEF témában tartott sajtóeseményén. Az adatok szerint a felsorolt pontok közül legalább kettő nem teljesül Magyarországon a gyerekek 31,9 százalékánál. Hazánk ezzel a vizsgált fejlett országok közül a lista végén kullog. Ennél rosszabb mutatója csak Bulgáriának és Romániának van, igaz, előbbinél a gyerekek 56,6 százaléka nélkülözik, míg a sereghajtó Románia esetében egészen kirívó arányban, 72,6 százalékban szenvednek hiányt a gyerekek a felsorolt pontok szerint legalább kettőnél több esetben.

A lista élén Izland áll, ahol mindössze a gyerekek 0,9 százalékára igaz a nélkülözés ilyen definíciója, ezt szorosan a skandináv országok követik, így Svédország, Norvégia, Finnország és Dánia, de még az ezután következő Hollandia aránya is 3 százalék alatt van. Figyelemreméltó az olyan hagyományosan gazdagnak és sikeresnek tekintett országok viszonylag magas értéke, mint Németország (8,8 százalék), Belgium (9,1 százalék), Franciaország (10,1 százalék). Magyarországhoz képest (sőt, még egyes nyugat-európai országokhoz képest is) viszont meglepően jól szerepelt néhány közép-kelet-európai állam, így például Szlovénia (8,3 százalék), Csehország (8,8 százalék), Észtország (12,4 százalék), de hazánkkal összehasonlítva még Szlovákia 19,2 százaléka és Lengyelország 20,9 százaléka is jónak mondható.

A jelentés készítői felhívták a figyelmet: egyes Magyarországhoz mérhető gazdagságú országok jóval jobb helyezést értek el a listán, amely azt jelzi, hogy egy nemzetgazdaság teljesítménye nem feltétlenül határozza meg azt, hogy a gyerekek milyen arányban kénytelenek nélkülözni az életkorukhoz mérten alapvetőnek tekintett javakat. Az UNICEF Magyar Bizottsága szerint az elkövetkezendő évek feladata lenne egy olyan társadalmi párbeszédet kezdeményezni, amelynek révén Magyarország is megtalálhatja azokat a pontokat, ahol – egyéb források bevonása nélkül is – javíthat a helyzeten.

Mindez már csak azért is szükséges lenne, mert Magyarország GDP-jéhez képest kifejezetten sokat költ családtámogatásra, és a gyermekjóléti intézményekre – a jelek szerint meglehetősen gyatra hatásfokkal. A felmérés rámutat: a fejenkénti 13 ezer és 25 ezer dollár közötti GDP-t felmutató országokban (ide tartozik Magyarország is, viszonylag magas, 20 ezer 275 dollárral) magasnak számít a magyar érték. Ebben a kategóriában a nálunk némileg „szegényebb” Lengyelország, és Észtország is jobban teljesít, és a közel azonos szinten álló Szlovákia értéke is irigylésreméltó innen nézve.

Kikből lesz a nélkülöző?

A kutatás rámutat azokra a tipikus rizikófaktorokra is, amelyek összefüggésben állhatnak a nélkülözéssel. Az egyik legszignifikánsabb kockázati tényező a szülők alacsony iskolai végzettsége. Magyarországon például a 8 általános végzettségű, vagy ezt sem elérő szülők esetében a gyerekeknek nagyjából csak 25 százalék esélye van arra, hogy elkerüljék a nélkülözést. Hasonlóan erős tényező a munkanélküliség is, ahol egyetlen kereső sincs a családban, ott 64,4 százalékos eséllyel nélkülöznek a gyerekek. Különösen riasztó az, hogy azokban a családokban, ahol csak az egyik szülő neveli a gyerekeket, Magyarországon 47,3 százalék eséllyel nélkülözik a gyerekek valamelyik alapvető szükségletüket, míg ez Norvégiában és Svédországban az öt százalékot sem éri el.
A negyedik rizikófaktor, a bevándorló származás viszonylag kisebb szerepet játszik Magyarország esetében, ám Nyugat-Európában jellemzően az ilyen szülők gyerekei is szükséget szenvednek a felsorolt pontok valamelyikében.