A 28 NATO tagállam állam- és kormányfői Chicagóban helyi idő szerint vasárnap bejelentették, hogy a rendszer részben bevetésre kész. A teljes elhárító pajzs 2020-ra készül el. A NATO pajzsának segítségével a maximum 3 000 kilométeres hatótávolságú rakétáktól védené meg magát Európa, ezzel csökkentve a támadhatóságát az olyan államok irányából, mint Irán.
A rendszer kiépítésének első lépéseként egy Törökországban található riasztó rendszert kapcsolnak össze egy a Földközi-tengeren állomásozó amerikai cirkáló elfogó rakétáival, az így létrejövő hálózatot pedig a Rajna-vidéki Ramsteinben található NATO-parancsnokság irányítása alá helyezik - jelenti a Spiegel.
A védelmi rendszer kiépítése komoly konfliktust váltott ki Oroszországgal, mivel Moszkva szerint a NATO terve megzavarhatja a stratégiai egyensúlyt. Oroszország egyenesen kijelentette, hogy bővíteni fogja megelőző célokra használható arzenálját a nyugati határ mentén, amennyiben a szövetség a tervek szerint kiépíti elhárító pajzsát Lengyelországban. Guido Westerwelle német külügyminiszter azonban a mostani NATO csúcs során hangsúlyozta, hogy a projektet orosz támogatással kell véghezvinni, mivel ez szolgálja Európa érdekeit.
A NATO egyébként egy AGS (Alliance Ground Surveillance) nevű földi elhárító rendszer kiépítését is tervezi, a 2016-ig hadrendbe álló hálózat feladata, hogy számítógép által vezérelt eszközök segítségével, az időjárásra való tekintet nélkül semmisítsen meg földi célpontokat. A robotvadászokból és repülőfeltöltő-gépekből álló rendszer elsősorban azért a NATO keretein belül készül el, mert annak üzembe helyezése túl költséges lenne a tagállamok egyéni honvédelmi költségvetéseihez viszonyítva.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.