"Ezt tettem az Audival is" - Ki mehet börtönbe a Sukoró-ügyben?

Majdnem napra pontosan négy éve, 2008 július 30-án a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és egy külföldi befektetőcsoport képviselője, Joav Blum aláírt egy ingatlancseréről szóló szerződést. A befektetők egy a Velencei tó partján lévő Sukoró külterületén lévő 70 hektáros területet kaptak a magyar államtól, cserébe adtak érte egy albertirsai és egy pilisi ingatlant, összesen 180 hektárt. Az állam arra hivatkozott, hogy azért éppen azok a területek kellenek neki – és azért érnek ennyit –, mert azokon fekszik a 4-es út elkerülő szakasza, és ott (is) épülne a majdani M4-es. Akkor 1,1 illetve 0,8 milliárdra értékelte az MNV által közbeszerzésen választott szakértő a területeket, a különbséget Joav Blum befizette az államkasszának. A befektető kaszinót, szállodát, golfpályát, fürdőt akart a tó partjára, a megszerzett területre építtetni.

A Fejér Megyei Ügyészség még az év novemberében törvényességi felülvizsgálatot indít, a vizsgálat végeredménye négy óvás, főként építésügyet, nyilvántartást, környezetvédelmet érintő eljárástechnikai kifogások miatt. Az illetékes földhivatal végül 2010 júniusában ezeket elfogadva elutasítja a csereügylet miatti tulajdonosváltozás bejegyzését. Ezt akkor persze még nem lehetett tudni, így a beruházás megy a maga útján.

Az események akkor gyorsulnak fel, amikor a telekcsere-szerződés idején hivatalban lévő miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc márciusban lemond. Utolsó kormányülésén a Gyurcsány-kabinet kiemelt beruházássá nyilvánítja Sukorót, és a projektre 2,6 milliárd forintnyi támogatást irányoz elő az ITD Hungaryn keresztül. A támogatási szerződést végül nem írják alá.

A Központi Nyomozó Főügyészség szinte ezzel egyidőben, 2009 áprilisában nyomozást indít, majd októberben közli, hogy kirendelt szakértőjük szerint a szerződéses értékek lényegében köszönő viszonyban sincsenek a valódival (a szakértőjük 193 millióra taksálta az állam által kapott területet, ebből 15 millióra azt, amin az elkerülő út van, és 787 millióra a sukorói ingatlant).  Vizsgálódik a Számvevőszék is, augusztusi jelentésük szerint a csereszerződést semmisnek kellene tekinteni, mert az építendő út nyomvonala csak 10 hektáron menne, így nincs meg a csereügyletben hivatkozott közcél. Feljelentést ugyanakkor nem tesz az ÁSZ és konkrét javaslattal sem élt a hatóságok felé. Az LMP viszont feljelenti Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés miatt.

Közben a Fehérvári Ügyészség közokirat-hamisítás miatt emelt vádat, mert megállapítása szerint Joav Blum nem lakott életvitelszerűen a bejelentett sukorói lakcímén. Az egyre inkább követhetetlenné váló„Sukoró-ügyben” 2009 októberében a telekcsere előtti eredeti állapot visszaállítását kezdeményezi Oszkó Péter pénzügyminiszter, ám ugyanazzal a lendülettel létrejön a kaszinó koncessziós szerződése – ezt 2011-ben mondja fel az állam – , majd 2009 novemberében az MNV Zrt pénzügyminiszteri utasításra polgári peres eljárást indít a csereszerződés semmissé nyilvánításáért.

A következő oldalon - Gyurcsány: Ezt tettem az Audival, ezt tettem a Mercedessel is

Ekkor  tehát már több szálon futnak az ügyek: az egyik Joav Blum közokirathamisítási pere, a szerződésen szereplő lakcím érvényességének megkérdőjelezése miatt. A másik a PM által kezdeményezett polgári per a telekcsere semmisségéért, és zajlik az ügyészség büntetőeljárása is különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Ez utóbbiban a kormányváltás után sorra hallgatják meg a „nagyágyúkat”, Bajnai Gordont, Gyurcsány Ferencet tanúként.

Augusztusban az ügyben elsőként őrizetbe veszik és meggyanúsítják Tátrai Miklós volt MNV-vezért és Császy Zsolt volt MNV értékesítési vezetőt. Tátrait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják.
2010 októberében aztán a Legfelsőbb Bíróság is megállapítja: érvénytelen Joav Blum sukorói lakcíme. 2011 januárjában az értékbecslőt és egy volt PM-szakállamtitkárt is gyanúsítottként hallgattak ki, egy hónappal később pedig a központi nyomozó főügyészség a koncessziós szerződés ügyében is elrendeli a nyomozást.

A „főügyben” közben a tanúkihallgatásokban Benedek Fülöp volt MNV vezérigazgató-helyettes következik, majd ősszel robban a bomba: hivatali visszaélés miatt meggyanúsítják és kihallgatják Gyurcsány Ferencet.  A gyanú egy 2008 májusi találkozóra alapoz: Gyurcsány és Bajnai ekkor tárgyalt Joav Blum és Fred Langhammer üzletemberekkel. Az ügyészség szerint itt történtek olyan dolgok, amelyek felvetik, hogy a miniszterelnök az államnak kárt okozott, ezért büntetőjogi felelősség terheli. A volt miniszterelnök azzal védekezik: a találkozón nem születtek döntések, ő mindenkit a jogszabályok betartására szólított fel, ugyanakkor természetes, hogy a nagyberuházások ügyét egy miniszterelnök megpróbálja segítenii. „Ezt tettem az Audival, ezt tettem a Mercedessel is” – mondta. A kihallgatásról készült felvételeket nyilvánosságta hozza. Nem sokkal ez után meghallgatják Oszkó Péter és Veres János volt pénzügyminisztereket is.

A „másik szálon” idén júniusban jogerőssé vált a telekcsere semmisségét kimondó bírósági ítélet, Joav Blum, aki már korábban bejelentette: amúgy is eláll a szerződéstől, visszakapja a 300 millió forintot.

Ma a főügyészség bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást Gyurcsány Ferenc ellen, ezzel egyidejűleg vádat emelt Tátrai Miklós, az MNV volt vezérigazgatója, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, a NemzetiVagyongazdálkodási Tanács volt tagja, valamint F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen.