Fokozódó orosz droghelyzet: rendőrtiszt és tudós is lebukott

Mindez hátteréül szolgál annak az Oroszországban évek óta tartó negatív jelenségnek, miszerint egyre nő a kábítószeresek száma, egyre aktívabbak a drogdílerek, s néha már egészen hajmeresztő jelenségekkel találkozni. Vegyük például az egyik legutóbbi esetet, amely orosz nyomozókkal esett meg. Az egyik házkutatásuk során mintegy 200 gramm marihuánát koboztak el. Ez önmagában még nem lett volna különleges dolog. De a rajtaütés az Orosz Tudományos Akadémia szibériai tagozatának laboratóriumában történt, Novoszibirszkben. És ki volt az elkövető? Egy viszonylag fiatalnak számító, 48 éves orosz tudós, akit a nyomozók termesztés közben értek tetten. Az esetről a RIA Novosztyi számolt be idén, július 7-én. Ha az orosz tudóst bűnösnek találják kábítószer termesztéséért, hosszú ideig tartó börtönbüntetés vár – tette hozzá az orosz hírügynökség.

E viszonylag friss hír tényleg drámaian mutat rá arra a súlyos helyzetre, amely az utóbbi időben kialakult az oroszországi kábítószer-fogyasztás és illegális drog-kereskedelem terén, annak az orosz társadalomra és a gazdaságra nézve minden negatív következményével együtt. A mára kialakult súlyos helyzet javulásának pedig eddig, sajnos, kevés konkrét jele van. Megcáfolhatatlanul mutatott rá erre a Golosz Rosszii (Oroszország Hangja) online adásának idei, június 26-i jelentése, amely arra hívta fel a figyelmet, Moszkvát már régóta aggasztja, hogy a közép-ázsiai országokon keresztül mind nagyobb mennyiségű heroin érkezik Oroszországba. A jelentés konkrétan az orosz drogellenes szövetségi szolgálatnál elhangzottakra hivatkozott.

Az orosz állami rádió e jelentésben egyenesen döbbenetes tényekre hívta fel a figyelmet: 2001-től kezdve, tehát amikor megindult a drogok áradata, Oroszországban 1 millió 200 ezer 15-34 év közötti fiatal halt meg kábítószer-túladagolás következtében. Hatalmas ez a szám, és haláluk teljesen értelmetlen veszteség az orosz társadalomra, gazdaságra nézve. A legutóbbi adatok szerint legalább 18,5 millió orosz polgár életében legalább egyszer már kipróbálta a drogokat. Persze valószínűleg sovány vigaszul szolgálhat Viktor Ivanovnak, a szövetségi drogellenes szolgálat vezetőjének Moszkvában július elején hivatalos adatokra hivatkozóan tett azon közlése, miszerint a világon több mint kétmillió fiatal halt meg 2000 óta kábítószer-fogyasztás következtében, vagyis évente több mint 200 ezer fiatal.

Pedig orosz hivatalos tényezők már évekkel ezelőtt figyelmeztettek az oroszországi  droghelyzet súlyosságára: Például a BBC News angol hírtévé 2009. március 10-i adásában idézte Viktor Ivanovot, az orosz szövetségi drogellenes szolgálat vezetőjét, aki az ENSZ kábítószer-ellenes bécsi értekezlete előtt kijelentette, az Afganisztánból érkező drogáradat már-már az orosz nemzetbiztonságot veszélyezteti. „Komor képet festett le Ivanov, a volt KGB tiszt” – idézte őt James Rodgers, a BBC News moszkvai tudósítója. Ivanov ugyan nem hibáztatta közvetlenül az USA vezette koalíciót a helyzet súlyosbodásáért, de úgy vélte, hogy az afgán farmerek a feszült katonai és belpolitikai helyzetet ópiumhoz szükséges mák termesztésére használják fel. Azt bizonygatta – idézte őt a BBC -, hogy szinte lehetetlen feladat járőrözni a 7000 kilométer hosszú kazah határ mentén, amelyen keresztül a drogszállítmányok Oroszországba jutnak.

Az utóbbi években Oroszország a világon egyenesen az első számú heroinfogyasztóvá vált – idézte az angol tudósító azt a jelentést is, amelyet Moszkvában akkor az újságírók rendelkezésére bocsátottak. Az orosz egészségügyi minisztérium szerint Oroszországban akár 2,5 millióra tehető a kábítószeresek száma a több mint 140 millió lakos között, „a legtöbbjük 18-39 év közötti fiatal” – tette hozzá három évvel ezelőtt a BBC News, amely szerint Afganisztánból származik a világ heroin termelésének 93 százaléka. (2004 decemberében Rasid Nurgalijev akkori orosz belügyminiszter szerint abban az évben mintegy 4 millióra tette az orosz kábítószer-fogyasztók számát). A helyzet jó félévvel később sem változott, hiszen a BBC News 2009. október 21-i adásában már Dmitrij Medvegyevet, Oroszország akkori elnökét idézte, aki szerint „az afgán heroin veszélyt jelent Oroszország nemzetbiztonságára.”

Ám a helyzet pár évvel később sem javult, hiszen a RIA Novosztyi hírügynökség ez év január 10-én már azt jelentette, hogy az orosz rendőrség több száz kilogramm kábítószert kobzott el az orosz újévi ünnepek alatt. A szövetségi kábítószer-ellenőrzési szolgálat szerint január 1-9. között a rendőrtisztek többek között 18,6 kilogramm heroint, 21,7 kilogramm hasist, 826 kilogramm marihuánát koboztak el. Az előző év decemberében pedig a kábítószer-ellenes szolgálat vezetője, Viktor Ivanov pedig már odanyilatkozott, hogy Oroszországban már mintegy 5 millióra tehető a kábítószeresek száma, beleértve azokat is, akik csak „alkalmasint” szednek. Oroszország egyike azon országoknak, amelyeket a legkeményebben sújt a Közép-Ázsiában folyó heroin-termelés – figyelmeztetett ismételten Dmitrij Medvegyev akkori elnök, aki szerint ez veszélyt jelent Oroszország biztonságára nézve.

A Golosz Rosszii 2012. május 31-i jelentése pedig arról számolt be, hogy a nemzetközi drogkartellek mintegy 69 milliárd USA-dollár jövedelemhez jutnak évente az afganisztáni kábítószerek eladásából. Ezt Zaror Ahmad Mukbilletekes agán miniszter hangoztatta. A helyi drogbáróknak ez az üzlet több mint egymilliárd dollárt hoz évente.

Az orosz állami rádió még ez év januárjában jelentette, Oroszországban javasolják, hogy életfogytiglani szabadságvesztést szabjanak ki azokra, akik különösen nagy mennyiségben állítanak elő kábítószereket vagy kereskednek velük. Jelenleg maximálisan 20 év szabadságvesztés szabható ki. A törvénymódosításhoz egy Novoszibirszkből érkezett hír adott alapot. Mint kiderült, az újévi ünnepek idején a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) helyi munkatársai több mint egy kilogramm szintetikus kemény drogot foglaltak le. Az orosz törvénykezéssel összhangban a kábítószerek tárolása és eladása jelenleg háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Különösen súlyos esetekben a büntetés 20 év szabadságvesztés lehet.

A súlyos droghelyzet orvoslására közben már több nemzetközi értekezletet tartottak, több javaslat is elhangzott. Az egyik javaslat szerint a közép-ázsiai országokban megvalósított gazdasági befektetések hozzájárulnának az Afganisztánból érkező heroin szállítmányok csökkenéséhez, E véleményt Viktor Ivanov, az orosz szövetségi kábítószer-ellenőrzési szolgálat vezetője hangoztatta. Elsősorban új gyárak építéséről és a lakosság számára új munkahelyek teremtéséről kell tárgyalni. Ilyen módon nem a kábítószer-kereskedelem lenne a kizárólagos kereseti lehetőség. Oroszország a gazdasági befektetéseinek növelését szándékozza Afganisztánban. Ezzel kapcsolatban Vlagyimir Putyin – akkor még orosz kormányfő - ”Oroszország és a változó világ” címmel megjelent cikkében így fogalmazott: „Afganisztán közeli szomszédunk, és érdekünkben áll ennek az országnak a stabil, békés fejlődése. Továbbá a legfőbb cél, hogy ne a kábítószer-veszély forrása legyen.”

Viktor Ivanov adatai szerint Európában évente több mint 700 tonna ópium-alapú kábítószert fogyasztanak. Oroszországba évente 540 tonna ópiátot szállítanak. A kábítószer-kereskedelemnek két globális központja alakult ki a világban: a heroinnak Afganisztánban, a kokainnak pedig Latin-Amerikában. Arra figyelmeztet, hogy a drogtermékek tömkelegének gigantikus mozgása geopolitikai következményeket von maga után. Példaként Latin-Amerikát említette, ahol jelenleg a kokainültetvények felügyeletéért folyik a harc, a drogkartellek pedig igyekeznek átvenni az állami szervek szerepét. A kábítószer-kereskedelem legyőzésére irányuló hagyományos módszerek, sajnos, nem járnak kézzel fogható eredménnyel. Ivanov elutasította azt a szélsőséges lehetőséget, amelyet időről időre széles körben javasolnak, mint egyetlen lehetséges megoldást, még pedig a kábítószerek legalizálását. Véleménye szerint az ilyen (sajtó)kampányok mögött óriási pénzügyintézetek állnak, akik ilyen módon próbálják tisztára mosni a törvénytelen módon szerzett vagyonukat.

Orosz rendőröknek idén júliusban egyébként sikerült elzárniuk azt a csatornát, amelyen át Latin-Amerikából kokaint szállítottak Oroszországba, Szentpétervárra  –jelentette a Golosz Rosszii állami rádió. A nemzetközi akció során 70 kilogramm kokaint foglaltak le, összesen 85 millió dollár értékben. A drogkereskedők tengeri hajókon indították útnak a drogot, amely banánszállítmányok közé volt elrejtve. A csempészbanda tagjai között oroszokon kívül kolumbiai, perui és ecuadori, valamint spanyol, ukrán, lett és litván állampolgárok voltak.

Nem könnyű tehát az oroszországi drogdílerek és a kábítószerezés ellen folyó ádáz küzdelem. Amelyben néha-néha már a fantasztikum határát súroló esetek történnek. Egyik ilyenről az Itar-TASZSZ számolt be, július 5-én. Az orosz közlekedési rendőrök sem akartak először hinni a saját szemüknek. Ugyanis amikor Moszkvától nem messze, az egyik autópályán megállítottak egy Renault autót, a gépkocsiban – hat tanú jelenlétében tartott átkutatás során - 3,65 gramm metadon elnevezésű drogot találtak. És ki vezette a gépjárművet? Nem más, mint a moszkvai metró rendőrségének egyik rendőr századosa. Az orosz hírügynökség szerint a gépkocsi teljes rakományát - benne a metadont – nyomban elkobozták, az orosz rendőrtiszt ellen pedig bűnvádi eljárás indult kábítószer illegális beszerzéséért, tárolásáért, szállításáért. A vizsgálat nyomán a bűnös rendőrtisztre kirúgás vár a rendőrség állományából, több rendőrfőnök pedig megrovásban részesül a moszkvai rendőr főkapitányság parancsnokának utasítására – így az orosz hirügynökség. 

Több szinten folyik a kábítószer- és drogdíler-ellenes küzdelem Oroszországban, a rendőrség, a vámosok stb. bevonásával. beleértve a határellenőrzés szigorítását is. Ám a helyzet nemigen látszik javulni. Az Itar-TASZSZ ez év július 18-i jelentésének fejcime: Moszkvában 2012.  első felében kétszeresére nőtt a kábitószer-túladagolásból származó halálesetek száma.  Ittt tartunk tehát jelenleg az orosz drogfronton…

A szerző a MÚOSZ gazdasági szakosztályának elnöke

Bányai Gyula -->