Az Európa Tanács égisze alatt működő testület még július 10-i ülésén marasztalta el Magyarországot a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése miatt. Az elbocsátott pernyertes kormánytisztviselőt 2010. szeptember 27-én indoklás nélkül mentették fel állásából nem sokkal azután, hogy módosították a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt. Az indoklás nélküli elbocsátást lehetővé tevő jogszabályt az Alkotmánybíróság (AB) 2011. február 18-án alkotmányellenesnek minősítette, majd ugyanazon év május 6-án azt is kimondta, hogy az ilyen, alkotmányellenesnek minősített jogszabályokat nem lehet alkalmazni a bíróságok előtt folyamatban levő ügyekben.
„Az AB hatáskör hiányában a munkaviszonyokat nem állíthatta helyre és kártérítést sem ítélhetett meg, sőt mivel a szabályozást csak a jövőre nézve semmisítette meg, lehetővé tette, hogy az alkotmányellenességet kimondó AB-döntés után még több mint három hónapon át lehessen elbocsátani kormánytisztviselőket, és ezzel a lehetőséggel egyes kormányzati szervek az AB által meghatározott határidő utolsó napjáig, 2011. május 31-ig éltek is” – áll az elbocsátott kormánytisztviselőt Strasbourgban képviselő Magyar Helsinki Bizottság tegnapi közleményében.
Lapunk kérdésére, miszerint hány fő érinthetett az indoklás nélküli elbocsátás, Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt mondta: becsléseik szerint több ezer kormánytisztviselőt, illetve önkormányzati köztisztviselőt küldtek el a Strasbourg által jogszerűtlennek ítélt gyakorlat alapján.
A bíróság 9 ezer euró megfizetésére kötelezte Magyarországot a panaszos javára, ebből 6 ezer euró nem vagyoni kártérítést, további 3 ezer euró a felmerült költségek megtérítésére vonatkozik. A Magyar Helsinki Bizottság további nyolc ügyfelet képvisel ugyanilyen ügyekben. a strasbourgi bíróság előtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.