Az elmúlt egy-két hónapban elmozdult a holtpontról a választópolgárok aktivitása: szeptemberben a megkérdezettek 40, októberben 41, novemberben 44 százaléka gondolta úgy, hogy egy közeljövőben tartandó választáson „biztosan” az urnákhoz járulna. Ennél magasabb választói aktivitást a legutóbb másfél évvel korábban, 2011 májusában mért a Medián.
A pártok közül a Fidesz őrzi vezető helyét, és az MSZP is a másodikat. Az utóbbi a „biztos” szavazók körében valamivel gyengébben teljesít, mert a szimpatizánsai között az átlagnál valamivel kevesebb az aktív, elkötelezett szavazópolgár. A szavazatokért folyó versenyfutásba először októberben berobbant Együtt 2014 választói mozgalom novemberben visszaesett valamelyest, de a teljes szavazókorú népességben elért 10, és a választani tudó biztos szavazóktól kapott 16 százalékával biztos parlamenti befutó lenne, ha pártként indulna a „jövő vasárnapi” választáson.
Elsősorban az Együtt 2014 szereplésének tulajdonítható, hogy novemberben tovább csökkent a választani nem tudó vagy nem akaró közönség aránya, ami szeptemberben még 46, októberben 37, a legutóbb pedig már csak 33 százalék volt. És a jelek szerint Bajnaiék fellépésének a mozgósító hatása elsősorban azoknak a pártoknak az „alvó” szimpatizánsait aktivizálta, amelyek számára az új szereplő a legnagyobb kihívást jelenti: a teljes szavazókorú népesség körében a Fidesz és az MSZP egyarán 4-4 százalékponttal erősödött.
Bár kedveltség tekintetében csökkent a különbség Orbán Viktor és Bajnai Gordon között, kettőjük közül május óta rendre Bajnai a népszerűbb – írja a Medián. Mindenesetre, ha a lehetséges miniszterelnök-jelöltek alkalmasságáról van szó, a jelenlegi és az előző kormányfő kiemelkedik a mezőnyből, közöttük azonban kiélezett a verseny.
Abban az esetben ugyanis, ha több jelölt közül lehet választani, 25 százalékkal relatív többségben vannak az Orbánt támogatók, míg Bajnait 20 százaléknyian tartják a jelöltek közül legalkalmasabbnak (Vona Gábort 10, Mesterházy Attilát 9 százalékuk választja), Bajnai azonban jelentősebb tartalékokkal rendelkezik, ezért ha az embereknek csak kettőjük közül kellene választaniuk, a relatív többség (35 százalék) Bajnait tartaná alkalmasabbnak. Az Orbánt jobbnak látó 29 százaléknyi polgár döntő többsége Fidesz-szavazó, míg Bajnai támogatói köre jóval sokszínűbb, vagyis több párt szavazóiból és pártpreferenciával nem rendelkezőkből tevődik össze.
Eközben a kormány munkájának és az ország helyzetének megítélésében nem mutatkozott számottevő változás az elmúlt néhány hónapban. A második Orbán-kormány eddigi teljesítményének lakossági értékelése százfokú skálán 31 pontot ér el, a kormányzati munkát négy emberből egy értékelte jónak. Ennél azonban lényegesen kevesebben vannak azok, akik szerint az országban jó irányba mennek a dolgok (18 százalék), az emberek háromnegyede jelenleg is borúsan látja Magyarország helyzetét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.