BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sok megy családtámogatásra, kevesebb betegsegélyezésre

Az elmúlt húsz évben egyre többen szorulnak szociális támogatásra Magyarországon. A munkaképes korú lakosság egyharmada részesül ma valamilyen jóléti ellátásban, amit – szemben az európai tendenciával – nagyrészt pénzben kap meg.

A rendszerváltást követően jelentősen felduzzadt a különféle jóléti juttatásokból élők köre, ami nagy kihívás elé állítja a szociális ellátórendszerek hosszú távú fenntarthatóságát.

A társadalom elöregedése, a munkanélküliség és az elszegényedés miatt, ha a jelenlegi tendenciák megmaradnak, 2030-ra több lesz az eltartott Magyarországon, mint aktív dolgozó – figyelmeztet a hazai szociális védelemről készült elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal.

A szociális védelmi rendszer működtetése jelentősen megterheli az ország gazdaságát. Még akkor is, ha Magyarországon az EU 29,5 százalékos átlagával szemben a jóléti kiadások „csak” a GDP 23,4 százalékát tették ki 2009-ben, és a juttatások egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt értéke az EU-27 átlagának fele volt.

A társadalmi juttatások 40 százalékát az öregség kapcsán felmerülő ellátásokra fordítják, egyes országokban (Lengyelországban és Olaszországban) pedig a teljes ráfordítás felét is meghaladják. E funkció részesedése a legmagasabb az unió országainak jóléti kiadásaiban. Az EU tagállamaival összehasonlítva hazánk az összes juttatás nagyobb részét költötte rokkantsági ellátásokra, valamint a családok és a gyermekek támogatására, mint az EU-27 átlaga, miközben a betegséggel összefüggő kiadások aránya elmaradt attól.

A betegséggel kapcsolatos juttatások aránya 2005-ben még meghaladta az uniós átlagot, majd ettől kezdve évről évre nagyobb (2009-ben már megközelítőleg 5 százalékpontos) elmaradás tapasztalható a ráfordításokban (24,7 százalék, szemben az EU 29,6 százalékos értékével), miközben az egy főre jutó érték is jelentősen (10 százalékponttal) visszaesett.

Hazánk az összes szociális védelem körébe tartozó juttatáson belül a családok és gyermekek ellátására ugyanakkor többet (13,2 százalékot) költ, mint az EU-országok (8 százalékot), és az egy főre jutó ellátások összege is ezen a téren közelíti meg a legjobban az uniós átlagot. Az uniós átlag a család- és gyermektámogatások terén a GDP 2,3 százaléka, míg hazánk a nemzeti össztermék 3 százalékát költi erre.

A kutatók azt is kiemelik, hogy Magyarországon a társadalmi juttatásokon belül a pénzbeli ellátások aránya magasabb és – ellentétben az uniós országokban megfigyelhető tendenciával, ahol a természetben nyújtható formák, szolgáltatások részaránya növekszik – egyre növekszik. Itthon a pénzbeli ellátások 68,3 százalékot tettek ki 2009-ben, míg az uniós átlag 65,1 százalék volt.

A gyermeket nevelő családok mindegyike részesül valamilyen pénzbeli ellátásban, ami nem csekély anyagi hozzájárulást jelent számukra: a három- vagy több gyermekeseknél a családtámogatás a teljes jövedelmük 26 százalékát teszi ki.

Jelentős különbség van az uniós gyakorlathoz képest a tekintetben is, hogy hazánkban a juttatásoknak jóval kisebb hányada (5,1 százalék), függ az ellátottak vagyoni, illetve jövedelmi helyzetétől, mint a 27 tagállamban, ahol az arány 11,2 százalékos.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.