Gyűlölet hajtja a magyarság ellen a külföldi magyarokat a képviselő szerint

Viviane Reding nemrég azt nyilatkozta: megérti, hogy az ír gázolót nem adnák ki Magyarországnak, mert itt kétségek merültek fel, hogy független-e a bíróság. A Fidesz és a Jobbik erre hivatkozva róná meg az uniós biztost.

Az erről szóló parlamenti vita azonban hamar egészen más irányba tért el. Az MSZP-s és a független képviselők ugyanis azt mondták: valójában nem másról van szó, mint hogy a kormánypártok azért támadnák Redinget, mert a biztos más témákban sokat kritizálta a kormányt. Felhozták példának azt is, hogy az azeri baltás gyilkost szabadon engedték otthon a kiadatása után - erről a fideszes képviselők azt mondták: a magyar kormány nem hibázott, az már az azeri elnök felelőssége, hogy kegyelmet adott. A vita később már a magyar politikában is szokatlanul súlyosnak számító vádaskodásig fajult: az MSZP-s Szanyi Tibor bárgyúnak és ocsmánynak nevezte a kormánypártokat, a Fideszből Szalay Péter pedig már arról beszélt, hogy a külföldön ténykedő "úgynevezett magyarokat" zsigeri gyűlölet hajtja a magyarság ellen.

Így lenne több magyar

Egy kora délután tárgyalt javaslat szerint úgy írják át a statisztikai törvényt, hogy a külföldön élő magyarok gyerekeit is beszámolnák a teljes népességbe. Az EU-s elszámolásoknál jöhet jól a trükközés. Elsősorban a népmozgalmi adatgyűjtésekre vonatkozó szabályokat érinti a statisztikáról szóló törvény módosítására benyújtott előterjesztés - mondta Rétvári Bence államtitkár a törvényjavaslat ma megkezdődött általános vitájában.

Az első ránézésre csak szakpolitikai részletkérdésnek tűnő javaslat a népesség nyilvántartásáról jóval több, mint egyszerű módszertani téma. A Központi Statisztikai Hivatal által megállapított népességadat képzi ugyanis az alapját a Magyarország uniós szavazati aránya megállapításának.

Magyarországon eddig a népességet az olyan népmozgalmi események - születések, halálozások - alapján kellett meghatározni, amelyek az országhatáron belül történtek. Ezek után már a külföldön élő magyarok közt is követni kell a változásokat. Rétvári szavai szerint az EU új szabályozása úgy szól, hogy azokról a személyekről kell adatot szolgáltatni, akik a referenciaidőt megelőzően legalább 12 hónapig folyamatosan az adott ország területén lévő lakóhelyükön éltek, vagy azzal a szándékkal érkeztek oda, hogy legalább 12 hónapig ott tartózkodjanak, függetlenül az állampolgárságuktól.

Nem világos, hogy a népmozgalmi adatgyűjtés miért terjed ki lakcímekre, ennek az adatnak a kezelése nem igazolható - kritizálta a tervezetet az MSZP-s Lamperth Mónika. Nem világos szerinte az sem, hogy az adatok törlésére miért van szükség maximumra nyolc napra. A jobbikos Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy a népszámlálási adatoknál a KSH nem tud választ adni a konkrét népességfogyás okaira, illetve arra sem, hol tapasztalhatók kivándorlási tendenciák. A teljes statisztikai rendszer óriási hiányosságokkal bír, nem derülnek ki adatok a fentiek mellett az egészségügyhöz, az iskolához való hozzáférésről sem, valamint a kivándoroltak hazatérési szándékai sem ismertek. A függetlenek közt ülő Szél Bernadett pedig arról beszélt, hogy bár a kormányzati indoklás szerint az uniós jogharmonizáció miatt van szükség a módosításra, a vonatkozó rendelet valójában még nem született meg. Szerinte a siralmas népesedési adatokat akarja a kormány statisztikai eszközökkel javítani, ma ugyanis egyre kevesebb gyermek születik és emellett egyre többen hagyják el az országot.

Korábban, még a délelőtt elkezdődött az alaptörvény sokat vitatott negyedik módosításával kapcsolatos egyéb törvények átírásáról szóló vita is. Az indítvány - amelynek vitáját később, várhatóan már este folytatják - elsősorban a bíróságok működéséhez kapcsolódó szabályozásokat foglal magába. Jelenleg is tart a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításáról szóló javaslat általános vitája, később pedig a Viviane Redingnek az ír gázoló ügyében tett lépéseivel foglalkozó jelentésről tárgyalnak.