Logikus, de nem csodaszer a keleti nyitás

Pörgős napjai vannak manapság Szijjártó Péternek. Alighogy pénteken hazajött pekingi útjáról, ma már Moszkvában tárgyal a keleti nyitás jegyében. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, aki pár hete kapta meg a kormányon belül a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), illetve a keleti nyitás egyik fő elemének szánt, a hazai kkv-k piacszerzését segíteni hivatott kereskedőházi rendszer felügyeletét, a HITA áthelyezésekor azt nyilatkozta lapunknak, az év végére el szeretné érni azt, hogy az EU-n kívüli térségbe irányuló export mértéke a jelenlegi mintegy 25 százalékos arányt jelentősen meghaladja. A 2012-es adatok szerint tavaly euróban számolva az export kereken 24 százaléka ment az unión kívüli országokba, ami 2010-ben, a keleti nyitás politikájának meghirdetésekor még csak 22,7 százalékon állt, vagyis két év alatt 1,3 százalékponttal mozdult el az arány.

"Az EU-ba, illetve az azon kívüli térségbe irányuló exportunk jelenlegi arányaitól csak igen lassú folyamat eredményeként lehet elmozdulni” – mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, amit hazánk geopolitikai helyzetéből, EU-tagságából, illetve az európai gazdaságba való erős beágyazottságával indokolt.

Az elmúlt két évben mind az EU-ba, mind az unión kívüli térségbe irányuló kivitelünk nőtt. Különösen igaz ez 2011-re, amikor az EU-n kívüli exportunk volumene 18 százalékkal bővült. Tavaly ez az ütem viszont 0,8 százalékra zsugorodott. Ezen belül az ázsiai kivitelünk tavaly a 2011-es szint 85 százalékára esett vissza euróban számolva. Ez azonban nem magyar sajátosság, ugyanis a legtöbb EU-tagállamban hasonló folyamat játszódott le, amit a szakértők a gazdasági és pénzügyi válsággal magyaráznak. Mindamellett a kínai exportunk 2012-ben is több mint 15 százalékkal emelkedett euróban számolva.

Nagyobb perspektívából nézve pedig elmondható, hogy exportunk negyede továbbra is Németországban talál gazdára. Tavaly a 80 milliárd eurós kivitelünkből 20 milliárd Európa legnagyobb gazdaságába érkezett, miközben az Európán kívüli földrészekre összesen alig 9,5 milliárd euró értékben exportáltunk.

Török Zoltán mindamellett teljesen logikus lépésnek tartja a keleti nyitás politikájának meghirdetését. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a magyar külkereskedelem hagyományos nyugat-európai orientációja az eurózóna válsága miatt már nem tud növekedési potenciált nyújtani az exportnak. „Ahhoz, hogy az export továbbra is húzómotorja maradjon a gazdaságnak, új dinamikusan bővülő piacokat kell találni, amibe illeszkedik a keleti nyitás politikája” – mondta. „A keleti nyitás nem Kolumbusz tojása, Magyarországhoz képest Németország vagy Ausztria sokkal korábban lépéseket tett az új piacok felkutatására” – emelte ki.

Megnyílik a második kereskedőház

Szijjártó Péter mai moszkvai útján nyitják meg a magyar kereskedőházat az orosz fővárosban, amit a tavaly decemberben Bakuban megnyitotthoz hasonlóan egy magáncég, az orosz piacon ingatlan-, illetve energetikai beruházásaival jelen lévő Quaestor fog működtetni. (Az azeri kereskedőháznak a Széchenyi Kereskedelmi Bank a gazdája.) Az államtitkár moszkvai megbeszélései szorgalmazni fogja, hogy az orosz légügyi hatóságok tegyenek lépéseket a két ország közötti közvetlen összeköttetés megteremtéséért.