Nyolc gyerekkel is indulhat alsó tagozat

„Idén januártól olyan törvényi garanciák vannak, amelyek kedvezőek lehetnek a kisiskolák fenmaradására, vagy újra megnyitására” – mondta lapunknak a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Közművelődési Egyesületének elnöke. Pálinkó Gyuláné szerint most nagy a várakozás, hogy az állam milyen gazdája lesz a települési iskoláknak. Az egyik törvényi garancia az, hogy a közoktatásban már 8 főtől működhet egy településen összevont oktatással alsó tagozatos iskola, ha ezt a szülők kérvényezik létre kell hozni egy ilyen oktatási intézményt. Az állam januártól a 3000 fő alatti települések esetében átvette az összes feladatot az iskolák működtetésével, fenntartásával kapcsolatban, kivéve akkor, ha az önkormányzat azt kérte, hogy a település biztosíthassa ezen feladatok ellátást.

Pálinkóné szerint sok településen az önkormányzat már nem bírta finanszírozni a pedagógusok juttatásait, vagy a felújítási költségeket, így ezeken a helyeken jól jött a központosítás.

A már említett törvényi garanciák főként az alsó tagozatok működtetését fogják segíteni a kisiskoláknál a szakértő szerint. Itt ugyanis lehetőség van az osztályok, akár mind a négy összevonására is. A felső tagozatban az összevonás már nem lehetséges. A felmenő rendszerben bevezetendő új köznevelési törvényben a minimális osztálylétszám 14, a maximális pedig 27 fő, bár egyes tanulók (például speciális nevelésű igényűek)
2 főnek számítanak. A működtetéshez szükséges létszámot intézményi szinten kell elérni.

A Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Közművelődési Egyesületének elnöke arra emlékeztetett, hogy a korábbi évek oktatáspolitikája miatt egyes térségekben, így Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyékben sok kisiskola (150–200 fő alatti létszámú) megszűnt. Jelenleg Bács-Kiskunban mintegy 30-40 kisiskola működik, köztük legfeljebb 10 olyan van, amelyben az összlétszám 20 alatt van. A térségben csak egy-két ilyen intézmény szűnt meg az elmúlt években. A kisiskolák többféle társulási módot hoztak létre a fennmaradásukhoz. A mikrotársulásokban egy gesztor intézmény igényelte az állami normatívát, a kisebb iskola tagintézményként kapcsolódott hozzá egy másik településen. A kistérségi társulásokban már akár 10–15 intézmény is működhetett együtt.

A kormányzat 2011-től írt ki pályázatokat minden évben, hogy támogassák a kisiskolák újra megnyitását. Ekkor még az önkormányzatoknak kellett volna biztosítaniuk a működési feltételeket. A támogatást is csak egy-egy tanévre biztosították. Pálinkóné szerint ezek miatt nem vállalta sok település (két éve kevesebb mint 10 jelentkező) az újbóli működtetést. Minél kisebb volt egy iskola, annál nagyobb arányú összeget kellett hozzátenni az iskolák működtetéséhez. Sok helyen már nem is volt meg a fenntartáshoz szükséges infrastruktúra.

Balog Zoltán egy képviselői kérdésre (a jobbikos Ferenczi Gábornak) válaszolva azt írta, az idén eddig mindössze három településről jelezték, hogy újra megnyitnák a kisiskolájukat. Az emberi erőforrás miniszter is azt jelezte, hogy az említett pályázatra rendelkezésre álló keretösszeget egyik alkalommal sem merített ki a kevés jelentkező. Balog Zoltán szerint életszerűtlen elvárni, hogy ott nyissanak meg iskolákat, ahol erre nincs igény, így az esetleges újbóli működtetésre való igényeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fogja elvégezni.