A 2012/2013-as tanévben Magyarországon 1 millió 857 ezer (a tavalyinál 41 ezerrel kevesebb) gyermek és fiatal – az érintett 3–22 éves népesség 88 százaléka – vesz részt óvodai nevelésben, valamint különböző szintű nappali képzésekben, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből.
Óvodába 340 ezer gyermek jár, általános iskolai oktatásban 743, középfokú oktatásban 540 – ezen belül szakiskolákban közel 127, középiskolákban csaknem 414, – a felsőoktatási intézményekben 234 ezren tanulnak.
Az Európa 2020 stratégia célkitűzései között szerepel a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalék alá csökkentése európai szinten. Európai átlaguk évről évre alacsonyabb, 2011-ben már csak 13,5 százalék volt, és Magyarország a 11,2 százalékos értékével a kedvezőbb helyzetű országok közé tartozik. A 2012. évi országos adatok alapján a lemorzsolódók aránya továbbra is alacsonyabb a nők esetében (10,7 százalék), férfiak esetében 12,2 százalék, és a nemek közötti különbségek kismértékben csökkentek.
A 2012/2013-as tanévben a középfokú oktatás nappali rendszerű képzésében tanulók száma 540 ezer fő, ami 27 ezerrel – közel 5 százalékkal – kevesebb, mint az előző tanévben.
2012-ben részben a finanszírozási rendszer és a keretszámok átalakítása miatt, valamint demográfiai okokból az előző évhez viszonyítva 17 százalékkal kevesebb, 84 ezer fő volt a felsőoktatási nappali képzésekre felvételizők száma.
Az első helyen választott szakok között a műszaki képzések vették át a vezető szerepet (17 százalék). Ezen a területen a legmagasabb az állami ösztöndíjas létszámkeret. A gazdaságtudományi szakok annak ellenére tartották meg második helyüket (15 százalék), hogy minimális kivételtől eltekintve csak önköltséges helyeket hirdettek meg. A harmadik helyen továbbra is a bölcsészettudományi programok szerepelnek a ranglistán (12 százalék).
A felsőoktatási intézmények nappali képzésein tanulók száma a 2012/2013-as tanévben 234 ezer fő, az előző évhez képest majd 8 ezerrel kevesebb.
A felsőoktatás finanszírozásának változtatása következtében – melynek lényeges eleme az állami ösztöndíjas keretek nagymértékű, tanulmányi területenként differenciált csökkentése – a nappali képzésben részesülő hallgatók között tovább csökkent a valamilyen államilag támogatott képzésben tanulók aránya, míg tavaly 73, addig 2012/13-ban már csak 70 százalék (164 ezer fő) volt.
A felsőoktatásban jelenleg 66 intézmény – a tavalyinál 2-vel kevesebb – működik, és a képzési helyek száma 253-ra mérséklődött. A 2012/2013-as tanévben a köznevelési intézményekben közel 150 ezer főfoglalkozású pedagógus dolgozik, összességében csaknem ezer – ezen belül az általános iskolákban 500 – fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma a köznevelés egyik szintjén sem változott, kivéve a szakiskolákat, ahol a tanulók létszámának csökkenésével a mutató értéke 13-ról 12-re mérséklődött.
2011-ben az állami költségvetésből mintegy 1212 milliárd forintot fordítottak oktatási kiadásokra, 4,1 százalékkal kevesebbet, mint 2010-ben. Ez az összeg a GDP 4,3 százaléka, ami 0,4 százalékpontos visszaesést jelentett.
A teljes összegből a köznevelés (óvoda, alap- és középfokú oktatás) 833 milliárd, a felsőfokú oktatás pedig 271 milliárd forintot használt fel, az előző évekhez viszonyítva közel azonos arányban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.