Kövér: ingyen semmit nem adnak

A Rákóczi Szövetségnek ítélte az idén a „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat a Polgári Magyarországért Alapítvány.

Az ünnepségen Kövér László, a magyar törvényhozás elnöke a Vasárnapi újságnak azt mondta, tudatosítani kell nemcsak a szűk, kis Magyarországon belül, hanem az elcsatolt területek magyarságának vezetői körében is, hogy ingyen semmit nem adnak. Nemcsak kitartó, sziszifuszi munka kell ahhoz, hogy egyről a kettőre jussunk, hanem sokszor kockázatvállalás, bátorság is, és ezt leginkább azok felejtik el, akiknek elcsatolt közösségek vezetőiként az lenne a dolguk, hogy példát adjanak a saját honfitársaiknak.

A politikus a 2004. december 5-én a külhoni magyarok kedvezményes honosításáról tartott népszavazásról azt mondta: jó a rosszban, hogy a voksolás nagyon sok közömbös embert rádöbbentett arra, „az mégsem járja, mégsincs rendjén, ahogy eddig viselkedtünk, eddig viszonyultunk a nemzeti egység gondolatához”. Az más kérdés, hogy a tekintetben nem sikerült komoly eredményeket felmutatni, hogy a nemzetnevelés a köznevelés és a felsőoktatásban folyó tanításnak is része legyen. Itt még a kezdeteknél járunk, és nagyon sok munka kell ahhoz, hogy tíz-húsz év elteltével azt mondhassuk, akik kiléptek az iskolapadokból, a legtermészetesebb tudásként hozzák magukkal például azt, hogy a romániai magyarok nem nyelviskolában tanulták meg a magyar nyelvet, hanem az anyatejjel szívták magukba – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a Rákóczi Szövetség kitüntetése kapcsán, egy kérdésre válaszolva, azt mondta, ....„itt azért van még tennivalónk, mert úgy látom, hogy van egy generáció az államigazgatásban, amely számára nem természetes, hogy nem teszünk különbséget aszerint, hogy valaki magyar emberként Erdélyből pályázik vagy Budapestről pályázik”.

Szerinte a józan diplomácia és az elvekhez való hűség nincs ellentmondásban, például Dusan Caplovic szlovák oktatásügyi miniszter is értékelte a szókimondást a vele folytatott tárgyalásokon, és ő is szókimondó volt. „Így jobb, mintha kölcsönösen biztosítjuk egymást a jóindulatunkról, és közben nem történik semmi” – fogalmazott. Bízik bene, hogy léteznek olyan tisztességes, jó kompromisszumok, amelyektől ténylegesen erősödik a magyar közösség.