Francia kritika: túl passzívak a kis országok az EU-ban

Az uniós bővítés következményeivel foglalkozó kutatóintézet (Irene) két szakértője szerint az újonnan csatlakozott kelet-európai államok az uniós döntéshozatal legfontosabb fórumának számító Európai Tanácsban jelentős változást idéztek elő: "a kis országok nagyszámú jelenléte a tárgyalóasztal körül befolyásolja a megbeszélések menetét és alakítja azok kimenetelét".

A politológusok szerint nem az a kérdés, hogy méretüktől függően mekkora a szavazati arányuk a kisebb országoknak, hanem az, hogyan befolyásolják a vitákat, és azokban elég aktívak-e.

"Felszólalnak-e a küldötteik? Van-e az egyes fővárosokban forrás arra, hogy ellenvéleményeket fogalmazzanak meg, amelyekkel befolyásolhatók a tárgyalások? Tudnak-e szövetségeket formálni? Elolvassák-e a vitára bocsátott valamennyi dokumentumot és van-e saját véleményük azokról?" - hangsúlyozzák a francia kutatók.

Példaként említik a 10 millió lakosú tagállamok közül Belgiumot, Svédországot, Portugáliát, valamint az 5 milliós Finnországot, amelyek nagyon aktívak és időnként "csodákra képesek" Brüsszelben.

"De általában, a kevésbé nagy országok relatív csendben vannak a tárgyalóasztal körül, mert sok az elemezni való dokumentum, és a viták gyorsan követik egymást. A Tanácsban a tagállamok naponta vitáznak, napi 15 vita zajlik. Amíg a nagy tagállamoknak a népes és kompetens adminisztrációjuknak köszönhetően szinte mindenről gyorsan van álláspontjuk, és a súlyukat meghaladó hatást tudnak gyakorolni, addig a többiek teljes napokon át hallgatnak, és alig számítanak. Nem ritka, hogy egy adott vitához a 28 országból több mint 15 hozzá se szól" - hangsúlyozták a politológusok.

Szerintük ezen passzivitással magyarázható az, hogy az elnökség a gyorsabb ügymenet érdekében megfordította az eredetileg a szerződésekben előírt gyakorlatot, és nem a támogatás érdekében rendel el szavazást, hanem inkább arra kérdez rá, hogy kinek van egy elhangozott javaslattal szemben ellenvéleménye. Ezért akik hallgatnak, azokat támogatóként kezelik egy-egy javaslat esetében.

A lisszaboni szerződésben már nem is szerepel előírásként a támogatás érdekében rendezendő szavazás, ezért "különösen a technikai jellegű témákban, a többséget gyakran a hallgatásnak köszönhetően szerzi meg az Európai Bizottság" - hívták fel a figyelmet a francia elemzők.     Hozzátették: "A félénk vagy egyenesen néma országok felvétele a tanácsba az Európai Bizottságot erősíti: a kicsik hallgatása szavazati előnyt ad az Európai Bizottság által az asztalra tett javaslatnak".

A politológusok szerint az "Európai Tanács koncertjén a hallgatás egyre nyomasztóbb. Minél kisebb egy állam az unióban, annál kevésbé vesz részt a vitákban".

Meglátásuk szerint a nagyobb témákról, mint például a költségvetés vagy Törökország uniós csatlakozása, minden országnak van véleménye, de a viták többségére ez nem igaz, és Horvátország, majd később Szerbia csatlakozása csak erősíteni fogja ezt a tendenciát.

"Az unió bővítése olyan államokkal, amelyek nem rendelkeznek az európai integrációról szóló témákat követni képes közigazgatással, megváltoztatja az alaphelyzetet, és hatalmad ad azoknak, akik a tárgyalások kiindulópontját biztosítják, nevezetesen az Európai Bizottságnak és a jelenlegi elnökségnek" - írták a francia elemzők.