Hoffmann: soha nem ígért a kormány béremelést a tanároknak

Már napirend előtt az oktatásügy kapcsán csapott össze a kormány és az ellenzék, és a következő két napban is ez lesz az elsődleges témája a rendkívüli nyári ülésszaknak. Ez a tanév még a korábbiakhoz képest is kevésbé van előkészítve, ami a működést veszélyezteti - idézte az MSZP-s Hiller István a Pedagógusok Szakszervezetének véleményét. Megemlítette azt is, hogy 95 iskolában még mindig nem tudtak igazgatót kinevezni. Nem világos, hogy egy budapesti irodából bárki jobban el tudja dönteni, ki alkalmas igazgatónak, mint a helyiek - kritizálta az oktatásügy központosítását. Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár azt válaszolta erre: nincs több probléma, mint korábban, csak most az országos sajtó foglalkozik ezekkel. "Ha valahol egy hiba van, azt mindenhol az országos sajtó tárgyalja, míg korábban ez az önkormányzati rendszerben volt jellemző. Nincs tehát nagyobb probléma, mint korábban." Hoffmann szerint "ezek többnyire olyan politikai indulattól gerjesztett lépések, amelyeket felkapnak, aztán megy tovább, mint a lavina”.

“Ön hazudik akkor, amikor azt mondja, hogy mi 2010-ben béremelést ígértünk" - mondta később Hoffmann a jobbikos Dúró Dóra interpellációjára adott válaszban. Szerinte ilyet "soha nem ígértünk". A túlórák elszámolásáról és a tanárok más feladatiról úgy fogalmazott az államtitkár: rossz volt az a rendszer, ami a pedagógusi feladatokat úgy határozta meg, hogy a megtartott óráik után hazamehetnek és azt tehetik, amit tenniük kell, vagy amit tenni akarnak.

Rogán Antal is az oktatásüggyel foglalkozott napirend előtt, szerinte az, hogy lehet béremelést adni, az IMF-hitel visszafizetésének köszönhető. “Az IMF-hitel egy nagyon drága hitel. nem azért, mert a kamatai magasak, hanem mert az IMF-nek követelései vannak" - mondta.

A köznevelési törvény módosítására beterjesztett, a pedagógus-béremelés kiterjesztéséről szóló javaslat általános és részletes vitáját folytatja le a tervek szerint még ma délután, majd zárószavazását kedden a parlament. A korábban elfogadott törvény szerint az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak csak volna béremelést. A módosítással kiterjesztik a jogosultak körét, így a pedagógiai szakszolgálatokban és intézetekben, gyermekvédelmi intézményekben pedagógusi munkát végzők is kapnak béremelést. Így viszont kisebb lesz a béremelés mértéke: a tervezett összeg 60 százalékát kapják meg, majd minden év szeptemberében tíz százalékot 2017-ig.

Szeptembertől a pedagógusok fizetésének kiszámítása a mindenkori minimálbér (jelenleg 98 ezer forint) alapján fog történni, így a minimálbér emelkedésével a pedagógusok jövedelme is automatikusan nő.

A jelenlegi közalkalmazotti bértáblában az A kategóriájú fizetési fokozatban, a legfeljebb alapfokú iskolai végzetséghez kötött munkaköröknél a jelenlegi minimálbér jár. A B, a C és a D kategóriákban, a szakképesítéshez kötött munkaköröknél a garantált bérminimumot 114 ezer forintot adják. A diplomások jövedelme a pályán eltöltött évektől függően ettől magasabb.

A középiskolai végzettségű pályakezdők mindössze 1,8 százalékkal több jövedelemre számíthatnak, mint korábban. 18 év munkaviszony után már 47,7 százalékkal, míg 42 év után 88 százalékkal több bruttó bért remélhetnek. A főiskolai diplomás pályakezdők 26,7 százalékkal több bért kapnak szeptembertől. 18 év munkaviszony után 55, 42 év után 45 százalékkal több bért kapnak mint korábban. Az egyetemi diplomás pályakezdők 30 százalékos béremelést kapnak, 18 év tanítás után 50 százalékkal, 42 év után 32 százalékkal több bért kapnak a jelenlegi fizetésükhöz képest.

Jelentős ugrás a bérekben már három év munkaviszony után is van, mivel a tanárok 185, illetve 203 ezer forintra számíthatnak. Átlagosan 34 százalékkal emelkedik több mint százötvenezer pedagógus alapilletménye szeptembertől. 2017-ig minden szeptemberben lesz, mintegy 5-10 százalékos béremelés. A pedagógus-bértábla részleges bevezetésének az idén 40-45 milliárd, jövőre 170-180 milliárd forint bruttó hatása van a büdzsére.

Rendezték a pótlékokat is, így például az intézményvezetők esetében egyetemi végzettségnél maximum 123 715, de legalább 61 858 forint jár. Az osztályfőnöki, kollégiumban csoportvezetői pótlék végzettségtől függően maximum 46 393, illetve 50 833 forint lehet, míg a minimális pótlék 15 464, illetve 16 944 forint.

A béremeléssel nem minden tanár jár jól anyagilag. A korábbi fenntartók egyes tanároknak adtak cafeteriát, a tanárok szeptembertől egységesen nem fognak kapni, jövőre is kétséges, majd a büdzsé tárgyalásakor dől el. Egyes településeken ruhapénzt adtak, vagy az utazási bérletet térítették. Az új rendszerben nem fizetik ki a túlórákat, így akik korábban sokat túlóráztak és cafeteriát is kaptak, azok nem járnak jobban a béremeléssel.

A parlament rendkívüli, kétnapos ülésén nem csak a kiterjesztett béremeléshez szükséges törvényt hozzák meg, hanem más, a tanév kezdéséhez szükséges jogszabályokat is.

A tanárokat érintő kollektív szerződés, amelyet a már egyetlen intézményfenntartóval, a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központtal (Klik) írnak majd alá, valószínűleg egy-két nappal a tanév megkezdése előtt. Ezekben egységes feltételeket kell kialakítani az ország összes iskolájára. Az ehhez szükséges pedagógus előmeneteli rendszer részletszabályait tartalmazó végrehajtási rendelet a parlament ülése után kezdődik meg. Ez után ismét egyeztet a pedagógus szakszervezetekkel a kormányzat és az érdekvédők javaslatai alapján folytatja a konkrét tárgyalásokat a kollektív szerződés szövegéről.

A köznevelésért felelős államtitkárság szerint a tanév meg tud kezdődni akár a kollektív szerződés aláírása nélkül, mivel ágazati szinten korábban nem is volt ilyen. Az államtitkárság lapunkkal közölte, hogy a pedagógusok új munkaszervezésének legfontosabb szabályait a 2011 decemberében elfogadott köznevelésről szóló törvény rögzíti. Ezek a szabályok azóta nem változtak, az augusztus végén megjelenő végrehajtási rendelet e téren új információkat nem tartalmaz. A jelenleg hatályos heti kötelező óraszám fogalmát a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő veszi át, amely a teljes munkaidő 55-65 százaléka, vagyis 40 órás heti munkaidő esetén heti 22-26 óra "tól-ig" határok között mozog.