Pénzügyileg is sikertelen a magyar foci

„Az NB I-es klubok egyharmaddal többet költenek a tényleges bevételüknél" – hangoztatta Muszbek Mihály a Digi Sport adásában. A sportközgazdász arra emlékeztetett, hogy a magyar élvonalbeli csapatok éves bevételi költségvetése 11,5 milliárd forint, addig a liga teljes adósságállománya 12 milliárdot tesz ki. Szerinte az lenne az ideális megoldás, ha a csapatok megnéznék, hogy mennyi biztos bevételre számíthatnak egy-egy idényben, majd ehhez képest csak 60-70 százalékos kiadási tervet készítenének. 2014-től, az európai szövetség (UEFA) döntése alapján már csak olyan csapat indulhat majd a nemzetközi kupákban, amelyik fair-play a sportgazdaságban.

Muszbek szerint az idei gyenge kupaszereplés után a magyar klubok mintegy 200 millió forint bevételre számíthatnak az UEFA-tól, ami csak a részvételük és az utazásuk költségeit fedezi. Tavaly a Videoton tavaly Európa Liga-főtáblás szereplése 570 millió forintot ért, míg a Debrecen BL-szereplése 2,5 milliárdot hozott a klubnak.

Muszbek korábban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a hazai versenyképességhez a hazai klubok költségvetés túl nagy – átlagban csapatonként 723 millió forint - a nemzetközihez (melynek szükséglete minimum 4,5-6,2 milliárd forint lenne) viszont elenyészően kicsi. A hazai magántőke nem tudja tartósan finanszírozni a magyar labdarúgás hiányzó üzleti bevételét, így a nemzetközi felzárkózáshoz közösségi önkormányzati állami tulajdonosi és finanszírozási szerepvállalás szükséges.

A jelenlegi átigazolási időszakot is az idegenlégiósok beáramlása jellemezte a sportközgazdász szerint, illetve a lejárt szerződésű játékosok, az úgynevezett szabadügynökök szerződtetése jellemezte. Muszbek szerint azonban ők is pénzbe kerülnek a kluboknak, mivel ilyenkor a játékosoknak fizetnek az aláírásért. Úgy vélte, hogy az NB I-es a klubok egyharmaddal többet költenek, mint amennyi a tényleges bevételük, azonban emiatt egyáltalán nem fogták vissza magukat az átigazolási időszakban.