Az orosz hírügynökség idézte a német kancellárnak a Bundestagban mondott szavait, melyek szerint "az országok egyedül döntenek. Harmadik félnek nincsen vétójoga." Majd ismételten arról biztositotta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy nem Oroszország ellen irányul Ukrajna, Moldova vagy Grúzia erősebb kapcsolata az Európai Unióval. Mégis az elmúlt hónapokban azt kellett megélni, hogy ezekre az országokra erős nyomás nehezedett - hangoztatta Merkel. Sőt, Örményország el is utasította az EU-val való egyezmény aláirását, és ehelyett az Oroszországot, Fehéroroszországot és Kazahsztánt felölelő vámunióhoz való csatlakozás mellett döntött. Ezért az EU-nak e nyomással szembe kell helyezkednie.
Vilniuszban azért kell síkra szállni, hogy az EU e nyomással szemben konkrét lehetőségeket és szolidaritást szegezzen szembe, legyen szó például akár pótlólagos értékesitési lehetőségekről olyan termékeink részére, amelyeket nem szabad majd Oroszországba bevinni, vagy Ukrajna energiaellátásának széles körü biztositásáról - fejtette ki a német kancellár. Ugyanakkor Merkel Ukrajnát is figyelmeztette: még nem lehet előre látni, vajon Ukrajna hajlandó-e az esetleges aláirás feltételeit megteremteni. Julija Timosenko bebörtönzött ellenzéki vezető szabadon bocsátását csak közvetve érintette. Ám felszólította Ukrajnát, tegyen "hiteles lépéseket" a politikailag motivált "szelektív igazságszolgáltatás" megszűntetésére.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában kedden arról beszélt, hogy az EU részéről "szemérmetlen nyomást" tapasztalni a Keleti Partnerség országaira azzal a céllal, hogy válasszanak az Oroszországhoz fűződő viszony és az európai integráció között.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.