Véleményt mondott az Európai Bizottság az eurózóna költségvetési terveiről

A bizottság 13, eurót használó ország költségvetési terveit vette górcső alá, a mentőprogramban részesülő államokét nem, és arra jutott, hogy Finnország, Olaszország, Málta és Spanyolország esetében áll fenn annak kockázata, hogy a tervezett költségvetés nem teljesíti a stabilitási és növekedési paktumban lefektetett célokat, de egyik esetben sem olyan súlyos ez a veszély, hogy az adott országnak új tervet kelljen készítenie.

Finnország esetében a 60 százalékos adósságplafon átlépésére és az államadósság további növekedésére számít az Európai Bizottság, valamint kimondja, hogy Helsinki jelentősen letért arról a pályáról, amely a 0,5 százalékos strukturális hiányt jelentő középtávú cél eléréshez kellene, mindazonáltal túlzottdeficit-eljárás megindítását nem tartja indokoltnak.

Málta esetében, amely rövid időre kikerült a túlzottdeficit-eljárásból, majd újra eljárás alá került, a bizottság azt találta, hogy bár Valetta megtette a szükséges, hatékony intézkedéseket, mégsem fogja teljesíteni a vele szemben a túlzottdeficit-eljárás keretében meghatározott célokat. Ezért a brüsszeli testület arra kéri a máltai kormányt, orvosolja az azonosított kockázatokat, s hozza összhangba költségvetését a stabilitási és növekedési paktummal.

Spanyolország esetében a kitűzött hiánycél teljesítését látja veszélyben az Európai Bizottság, mondván: a strukturális egyenleget várhatóan nem sikerül majd a tervezett mértékben javítani. A túlzottdeficit-eljárás alatt álló országnak 2016-ra kellene egyensúlyba hoznia költségvetését, a bizottság pedig úgy látja, hogy Madrid ennek érdekében hatékony intézkedéseket tett.

A strukturális hiány tekintetében meghatározott úgynevezett középtávú célt az egész eurózónában csak Észtország és Németország tudja teljesíteni. Ezért bár Brüsszel eredményesnek tekinti az eddigi pénzügyi konszolidációt is, további intézkedéseket tart indokoltnak, noha az államadósság stabilizálódni látszik, az átlagos költségvetési hiány pedig 3 százalék alá kerülhet. A fenntartható növekedés és közkiadások érdekében Brüsszel további strukturális reformokat tart indokoltnak.

A közzétett dokumentumok szerint a bizottság Luxemburg esetében is megállapítja, hogy a strukturális egyenleg +0,8 százalékról -0,4 százalékra romlik, ezért Brüsszel arra kéri az új kormányt, hogy amint megalakul, nyújtson be frissített költségvetési tervet, amelyben korrigálni igyekszik az egyenlegromlást, mert Luxembourg számára a meghatározott középtávú cél a 0,5 százalékos strukturális többlet. Ilyen frissített tervet egyébként a célokat várhatólag teljesítő Ausztriától és Németországtól is kér Brüsszel.

Az eurózónán kívül Litvánia, Lengyelország és Horvátország makromutatóit is vizsgálta a bizottság, mert Vilnius tavaly átlépte a 3 százalékos deficitküszöböt. Ennek ellenére a bizottság úgy ítélte meg, hogy a szabályszegés átmeneti jellegű, a litván államadósság pedig messze a 60 százalékos GDP-arányos küszöb alatt van, ezért nem javasolja, hogy Litvánia ellen túlzottdeficit-eljárás induljon.

Lengyelország esetében Brüsszel azt vizsgálta, meghozta-e Varsó a szükséges és hatékony intézkedéseket, hogy leszorítsa deficitjét, és úgy találta, hogy Lengyelország nem tette meg a kellő konszolidációs lépéseket, és nem fogja teljesíteni az idei hiánycélt. Varsó 2014-ben valószínűleg papíron megfelel majd, de Brüsszel szerint ez a nyugdíjpénztári transzferből származó egyszeri bevételnek lesz köszönhető, ez pedig nem jelent fenntartható korrekciót. A bizottság azt javasolja, hogy 2014-ről 2015-re tolják ki Varsó számára a deficit küszöbérték alá vitelének határidejét.

Az EU-ba idén nyáron belépő Horvátország ellen túlzottdeficit-eljárás megindítását fogja javasolni a bizottság, mert Zágráb sem a deficit, sem az államadósság terén nem teljesíti a paktum előírásait. A költségvetés 5 százalékos mínuszban van, és 2015-ig magas is marad a hiány, az államadósság 55,5 százalékos, emelkedik, és jövőre át fogja lépni a 60 százalékos határt.

A bizottság által készített vélemények most az eurót használó országok pénzügyminiszterei elé kerülnek, a tagállamoknak pedig legkésőbb december 31-ig el kell fogadniuk a jövő évi költségvetéseiket. Korábban egy bizottsági forrás arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszel pusztán véleményt mond a tagállamok költségvetési terveiről, mindazonáltal szeretné is, ha a tagállamok megfogadnák a megfogalmazott javaslatokat.