Kampányfinanszírozás: több kiskapu nyílt meg a korrupció előtt

„Az országgyűlési képviselők kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény legalább ugyanannyi, ha nem több kiskaput nyit a kampánykorrupció számára, mint amennyit bezár” – nyilatkozta lapunknak a Transparency International Magyarország (TI) jogi vezetője annak kapcsán, hogy az államfő április 6-ára kitűzte az országgyűlési választások időpontját.

Ligeti Miklós szerint ez a jogszabály alkalmatlan a politikai kampányok finanszírozását jellemző korrupció felszámolására, inkább kevésbé teszi átláthatóvá a kampányköltéseket. Csak arról kapunk majd pontos képet a február 15-én kezdődő kampányidőszakban, hogy a parlamenti választásokat megelőző 50 napon belül az egyéni választókerületi jelöltek mire költik el az államkincstártól kapott egymillió forintot (amiről egyébként lemondhatnak az őket jelölő párt javára). A jelöltenként felhasználható további legfeljebb négymillióról annyit fogunk megtudni, hogy az egyes pártok ennek az összegnek mekkora részét kapták az államtól és mennyit kellett maguknak előteremteniük, annak függvényében, hogy mennyi jelöltet sikerült állítaniuk. Ennek a pártok esetében további közel 150 millió forinttól majdnem 600 millió forintig terjedő összegnek a felhasználását továbbra is az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi, a pártok beszámolói alapján. „Márpedig ez a fajta ellenőrzés az eddigiekben sem bizonyult hatékonynak” – hangoztatta Ligeti.

A TI jogi vezetője szerint a nem állami kampánypénzeknek – ezek mértéke fordítottan arányos az állami kampányhányaddal, a nagyobb pártoktól a kisebbek felé haladva 294 millió forinttól 823 millió forintig terjedhet – még a forrása sem válik ismertté. A jogszabályban pozitív elemnek mondható Ligeti szerint, hogy a pártlisták állami támogatásánál nagy összegű közpénz pártkampányok céljára való felhasználást írják elő, ami kifehérítheti a kampányt. Negatívum viszont, hogy ezt az összeget a pártok nehezen ellenőrizhető készpénzben kapják meg. A kampánypénzek elcsalását lehetővé teszi a visszafizetési kötelezettség hiánya is.

Ligeti hangoztatta, hogy a kampányfinanszírozás új szabályai számos korrupciós kockázatról nem vesznek tudomást. Így egy párt kiszervezheti hozzá közel álló civil szervezeteinek a kampány egyes feladatait, már a hivatalos kampányidőszak előtt, hirdetéseik költségei pedig titokban tarthatóak. A minisztériumok, az állami hivatalok és vállalatok is megjelentethetnek kormánypártokat támogató hirdetéseket. A TI jogi vezetője a jogszabály hiányosságnak tartotta azt is, hogy nem foglalkozik az önkormányzati és az európai parlamenti választások kampánykiadásaival.

A TI korábbi, nagyon konzervatív becslése szerint a nagy pártok az akkor lehetséges 386 millió forint helyett mintegy másfél milliárdot költöttek a 2010-es kampányban, a helyi média, az óriásplakátok vagy éppen a kampányrendezvények költségeit nem is vették teljes körűen számba.

Az ÁSZ bekérte a tarifákat
A sajtóterméknek minősülő, hatósági nyilvántartásban szereplő orgánumoknak a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül el kell juttatni hirdetési szolgáltatásaik árjegyzékét az Állami Számvevőszéknek, amelyet honlapjukon közzétesznek. Az ÁSZ jelezte: maradéktalanul ellenőrizni fogják a kampánypénzek elszámolását, a Magyar Államkincstárnál, a jelölőszervezeteknél és az egyéni jelölteknél is végeznek vizsgálatokat.

Egy pénteki kormányrendelet beemelte a reklámok közé a választási plakátokat is, megtiltották a főutak, autópályák mentén például a közvilágítási-, villany- és telefonoszlopokra is elhelyezni a kampányhirdetéseket.